Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi iratai

kedés a két ország között fönt áll, a kereskedelmi viszonyok a régiek, így a kétségbeesés és szorultság Jellacic táborának okul nem szolgálhat.309

Csányi István gazember, ez már többször megszökött, megszökött már lovastul is, mint értesítve vagyok.310 Jelentése hazugság, mert huszáraink jók, hívek hozzánk, és ügyünkhöz csatlakozók, s olyanok, kikben tökéletesen bízhatunk, az ő őrnagyoknál tudtam meg Ottingernek titkos parancsát, mit ha meg nem tudék, okom van hinni, hogy Jellacic már ma a Mura partján táboroz, adná Isten, hogy minden katonáink Miklós-huszárok szellemétül lennének áthatva.

Mit tegyek a János-dragonosokkal? kik Vukovárt védelem nélkül elhagyák, és most én vagyok őket felfogadni kéntelen, reménység nélkül hasznokat vehetni — legjobb lenne őket a Duna bal partjára szállítani — ott a többiek között talán javulna szellemük.

A nemzetőrseregek eddigi szerkezete önkénytesekkel leend megváltoztatva, errül én semmi oldaliul nem értesítteték, és most, midőn a vonalt védek nélkül hagyni nem lehet, olyan kétes állásban vagyok az új rendelet által, hogy nem tudom, melyik napon marad az egész vonal üresen, mert ha az önkénytesek alakulnak, úgy nem tudom, hogyan történendnek az új felváltások; hogy történjenek, én mindent el fogok követni, csak pénz legyen füzetésökre. Soha nem éreztem magamban élénkebb kötelességet ellenség ellenében, mind most, és éppen most minden visszárui látszik menni.

Az önkényteseket illetőleg, azok a szó tiszta értelmében ki nem állíthatók, ellenben miniszteri rendelettel a megyéknek oktatósan [sic!] vitt kényszerítése által alakíthatók.

Az Istenért, vissza ne lépjenek most Önök, tisztelt Miniszter urak, egyedül Önök szilárdságában rejlik még jövőnek reménye. Önök lelépte azon keveseknek is meg- gyengíd lelkierejöket, kik mindenöket egész valójokkal készek a hazának áldozni, most egy konkrét miniszteri lelépés Magyarország temetése, és temetése fölött dia309 Batthyány és Deák aug. 28-án utaztak Becsbe, hogy elérjék a katonaállítási és a bankjegy kibocsátási törvényjavaslat szentesítését, J ellacic eltiltását a Magyarország elleni támadástól, illetve rendezzék az osztrák és magyar kormányok közötti vitás kérdéseket.

310 Csányi István, a 9. (Miklós) huszárezred közvitéze megszökött Nagykanizsáról, s Győrben jelentkezett a városkapitánynál, s a következőket vallotta: „...ő, több társaival együtt, tisztjeinek nemzetellenes viseletét nem tűrhetvén, egyetértve amazokkal, azért határzá magát szökésre, hogy Budára jutva, ott a minisztérium előtt felfedezze, miszerént őket a tiszt urak arra akarják venni, hogy a horvátok ellen, ha erre parancsot kapnának is, ne menjenek, - valamint töltéseket is előlegesen már golyó nélkül kaptak.” A szökevényt ezután Pestre kísérték. MOL R 110. Kossuth Hírlapja iratai. 1848. aug. 27. Pesten Csányit letartóztatták, s az ügyben augusztus 28-án Lukács Sándor győri képviselő interpellálta a kormányt. Az interpellációra Klauzál Gábor válaszolt, s közölte, hogy a hadügyminisztérium vizsgálja az ügyet. Közlöny, 1848. augusztus 30. No. 82. Ld. még Beér — Csizmadia 203. o.; Pap Dénes: A magyar nemzetgyűlés Pesten 1848-ban. Pest, 1866., 2. kiad. 1881. II. k. 65. o.

230