Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Bevezető

gatták ki, s a vád felségárulás volt. Az ítéletet Johann Kempen von Fichtenstamm altábornagy, pesti katonai kerületi parancsnok október 8-án éjjel írta alá, s október 9- én olvasták fel azt az Újépület udvarán. (Kempen és Csány nem ekkor „találkoztak” először; Kempen 1848 őszén egyike volt a horvát hadsereg hadosztályparancsnokainak). Az ítéletet október 10-én reggel 6 órakor hajtották végre.12

„Csányi László údevél és elegendő pénz birtokában száműzhette volna önmagát, hogy megmenthesse életét — írta róla Pálffy János. — O nem tette. O tudta, hogy minden nagy és szent ügynek vértanúkra van szüksége, s ő érezte, mint isteni kijelentést lelkében, hogy hivatva van a többi vértanúkkal együtt megváltani tiszta és erényes életével nemzete jövőjét”.13

Csány László tevékenysége 1848 márciusától 1849 augusztusáig szorosan kapcsolódik a magyar forradalom és szabadságharc történetéhez. Ezért is fontos, hogy iratainak válogatott gyűjteménye végre nyomtatásban is a szakma és a nagyközönség elé kerüljön. Az életmű felfedezése már a múlt század végén megindult, amikor Márki Sándor feldolgozta Csány erdélyi kormánybiztosságát. Az ő munkáját folytatta Borbély György, Novák Mihály és Eissen Gyula a századelőn. Igazi újdonságot és áttörést azonban Barta István kutatásai hoztak, amelyek révén kiderült, hogy Csány milyen fontos szerepet játszott a Dráva-vonal védelmének megszervezésében, majd a dunántúli hadműveletekben és a feldunai hadsereg összekovácsolásában. 1848 tavaszi és nyári kormánybiztosi ténykedéséről Szőcs Sebestyénnek a kormány- biztosi rendszerről készített kismonográfiája, illetve Urbán Aladárnak a nemzetőrség és honvédség szervezéséről írott monográfiája hozott rengeteg új adatot. Miniszterségét első ízben F. Kiss Erzsébet dolgozta fel. Az életmű első, tanulmányok szintjén összefüggő feldolgozására 1990-ben került sor, amikor a Zala Megyei Levéltár Molnár András szerkesztésében megjelentette a „Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849” című kötetet, amelyben Molnár András, Szőcs Sebestyén, Katona Tamás, Varsányi Péter István, Béres Katalin, Kiss Gábor és jelen sorok írója mutatták be Csány László életútját, tevékenységét és utóéletét.

Kötetünk elsősorban a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltárban, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában és Kisnyomtatványtárában, valamint a Zala, a Győr és a Sopron Megyei Levéltárakban található iratanyagon alapszik. A legnagyobb mennyiséget természetesen magának Csánynak a fogalmazványai jelentik. A fogalmazványok és az eredeti tisztázatok összevetése során azonban kiderült, hogy Csány a fogalmazványokban szereplő szöveget gyakran teljesen átírta. Ezért a fogalmazványok közül csak kivételes esetben vettük fel az egyes megyei vagy városi hatóságokhoz írott leveket és rendeleteket, hiszen reménykedhetünk abban, hogy egyszer ezek eredeti tisztázata is előkerül. Felvettük viszont az egyes

12 Barta, 1952. 684-686. o.; Molnár, 1990.

'3 Pálffy 107. o.

12