Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Bevezető

honvédzászlóaljakho2 vagy más katonai szervezetekhez írott levelek fogalmazványainak többségét, mert ezek esetében viszonylag kevés remény látszik az eredeti tisztázatok felbukkanására.

Mint az a kötet végén közölt rövidítés)egyzékből is kiderül, kötetünkben szerepel Csány valamennyi, a Miniszterelnökség, az Országos Honvédelmi Bizottmány és a Kormányzóelnökség iratanyagában fennmaradt jelentése. Szintén igyekeztünk felkutatni az egyes szakminisztériumok elnöki és vegyes iratanyagában található Csány- jelentéseket. Mivel az 1848-49-es minisztériumi iratanyag egészének szálanként való átnézésére nem vállalkozhattunk, természetesen még a továbbiakban is kerülhetnek elő Batthyányhoz és az egyes miniszterekhez, így Szemeréhez, Kossuthhoz, Mészároshoz, Klauzálhoz írott jelentések, főleg a kútfő-tételes rendezésű állagokból. Csány eddig ismert leveleiből úgy tűnik, hogy Eötvössel csak ritkán, Széchenyivel egyetlen egy alkalommal, Deákkal pedig egyáltalán nem levelezett, ezért az ő minisztériumaik anyagában viszonylag kisebb valószínűséggel fordulhatnak elő Csány- jelentések.

Kötetünkbe felvettük az egyes hadseregparancsnokokhoz, így az Ottingerhez, Teleki Adámhoz, Móga Jánoshoz és Görgeihez írott, jelenleg ismert valamennyi átiratot. A legnagyobb hiányt a Bemhez írott levelek jelentik, ennek okairól alább szólunk. Szintén felvettük az egyes kormánybiztosokhoz, így Lukinich Mihályhoz, Niczky Sándorhoz, Szabó Kálmánhoz, Lukács Sándorhoz, Jeszenák Jánoshoz, Hodossy Miklóshoz, Horváth Jánoshoz, Sántha Györgyhöz írott utasításokat. Az eltűnt vagy lappangó kormánybiztosi iratanyagokban azonban még szintén több százra tehető a Csány-levelek száma.

Az iratanyag közzététele tehát nem teljes. Csány 1848. november 1. — 1849. január 4. között iktatott 852 fogalmazványának legfeljebb az egyötöde ismert fogalmazványként vagy tisztázatként.14 A legnagyobb hiányt az a 771. iktatószámból álló leveleskönyv képezi, amely Csány erdélyi országos biztosi működése során keletkezett leveleinek, rendeletéinek, kiáltványainak másolatait tartalmazza. Az iratanyagot először Márki Sándor használta15, s áttételesen, az ő munkáin keresztül Eissen Gyula, Novák Mihály és Barta István is hasznosította.16 A terjedelem és az idő szorításában természetesen nem kerülhetett sor valamennyi szóbajöhető vidéki levéltári állag átnézésére sem. így a Baranya, Somogy, Moson, Fejér, Vas, Tolna, Veszprém, Komárom, a külföldiek közül a Pozsony megyei, illetve e megyék területén található városi levéltárak összességében még legalább 250-300 kiadatlan Csány-iratot rejthetnek. így kötetünk a teljes 1848-49-es Csány-irathagyatéknak jó esetben egyharmadát, rosz- szabb esetben egynegyedét vagy egyötödét tartalmazza.

14 MÓL Csány-ir. FIkv.

15 Márki Sándor: Csány László Erdélyben. Erdélyi Múzeum, 1897.

16Novák, 1906.; Eissen Gyula: Csány László pályája. Bp., 1917.; Barta, 1952.

13