A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Urbán Aladár: Deák Ferenc a Batthyány-kormányban
a ministerium sem nem alkuszik, sem nem magyarázgat; hanem ahhoz ragaszkodik, mit jegyzőkönyvileg előadott. Kit ez meg nem nyugtat, szavazzon meggyőződése szerint.” Ezt követően rövidesen sor került a név szerinti szavazásra. Este nyolc óra előtt megszületett a végeredmény: 233 képviselő elfogadta a felirat eredeti szövegét, 36 elvetette azt.81 A házszabályok kidolgozásával és a felirat elfogadásával megszűnt — vagy legalábbis könnyebbé vált — Deáknak a kormány tagjaként való részvétele a képviselőház ülésein. Rövidesen azonban szakmai problémával találta magát szembe. Július 24-én Hadzsics Lázár torontáli követ törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a délvidéki szerb mozgalmak miatt Temes, Torontál és Bács megyét helyezzék ostromállapotba. A javaslatot vegyes érzelmekkel fogadta a ház. Mindenekelőtt Madarász László fejezte ki aggodalmát a katonai törvényszékek létesítése miatt. Indítványozta azonban, hogy a javaslatot nyomtassák ki, és már másnap tűzzék napirendre. Deák hamarosan szót kért. Sajnálatosnak tartotta, hogy a javaslat benyújtója előbb nem tárgyalt a bel- és a hadügyminiszterrel. Ami a délvidéki veszélyes helyzetet illeti — mondotta Deák, a kormány élt a rendelkezésére álló eszközökkel: biztosokat küldött ki, és azokat felhatalmazta a rögtönítélő bíróságok szervezésével. Az nem volna szerencsés, ha a minisztérium egyes vidékeket akarna ostromállapotba helyezni. De a törvényjavaslat be van nyújtva, visszavonása az adott körülmények között talán több bajt okozna, mint hasznot. Ezért nyomtassák ki azt, másnap az illető miniszterek nyilatkozzanak, majd vitassák meg. Ezt követően még több hozzászólás hangzott el, többnyire nem támogatták a javaslatot, sőt a megvitatását sem. Amikor az elnök a miniszter támogatására hivatkozva a javaslatnak az osztályokhoz küldését indítványozta, Deák ismét megszólalt. Gondos, felépített, külhoni párhuzamokra utaló fejtegetésének lényege az volt, hogy óvatosan kell bánni a rendkívüli hatalommal, amellyel eddig a minisztérium nem kívánt élni. Tartózkodó véleményét így fogalmazta: „azt hiszem, hogy Temes, Torontál, Bács megyékben több szükség van ágyúkra és katonákra, mint az akasztófákra”.82 Az országgyűlés július 29-i ülése a középponti bizottmány véleménye alapján elvetette Hadzsics javaslatát, de egyben úgy döntött, hogy a minisztérium mihamarabb (a határozat szövege szerint „még ezen ülés folyama alatt”) terjesszen be a vésztörvényszékről javaslatot.83 Deák a július 31-i ülésen már be is nyújtotta ezt a javaslatot, ami nyilván csak úgy vált lehetségessé, hogy július 24-én azonnal megkezdődtek az előkészületek. Deák nem titkolta aggodalmát: „Én nehéz szívvel teszem e lépést, mert az ilyen törvény dictatori hatalmat ad, ez pedig alkotmányos országban kényes hatalom; és a hazának jelen körülményeiben és a hangulatot, melyben vagyunk, nem 81 Közlöny 1848. júl. 26.; Deák beszédei II. köt. 282. p. 82Közlöny 1848. júl. 26.; Deák beszédei II. köt. 283-286. p. 83 Népképviseleti országgyűlés 173. p. 79
