A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Urbán Aladár: Deák Ferenc a Batthyány-kormányban
tartom alkalmatosnak ily törvény vitatására, melyhez tökéletes higgadtság szükséges”. Az érvelés szerint ilyen törvény alkotásakor indulatnak, félelemnek, aggodalomnak és haragnak távol kell lennie, - s a jelen körülmények nem ilyenek. Majd így folytatta: „Azonban a ház parancsolt, méltóztassanak megfontolni a tárgyat, én a javaslatnak egyik pontjához sem kötöm magamat; de újra figyelmeztetem a házat, hogy mi nem kértük e nagy hatalmat, de hiszem, míg ezen hatalom kezeinkben lesz, nem fogja a ház tettét megbánni; adja Isten, hogy a nemzetnek soha azt megbánni oka ne legyen”.84 Ezt követően Deák augusztus első napjaiban nem vett részt a képviselőház ülésein, legalábbis ennek nincsen nyoma.85 Bizonyosan nem volt jelen augusztus 3-án, amikor a ház Nyáry indítványára megszavazta azt a határozatot, hogy ha az osztrák kormány a monarchia és a dinasztia érdekei ellenére a német szövetséggel háborúba keveredne, Magyarország segítségére „soha de soha ne számítson”. Ezen a napon, augusztus 3-án egyébként megkezdődött Eötvös József népiskolai törvényjavaslatának vitája. Ebbe Deák csak augusztus 9-én kapcsolódott be, amikor olyan javaslat hangzott el, hogy ahol külön hitfelekezetek vannak, s az állam közös elemi iskolát létesít, ott a felekezetek saját költségükön ne állíthassanak külön iskolát. Ez ellen tiltakozva mondta el Deák egyik leghosszabb és legszenvedélyesebb parlamenti beszédét. Érvelésének kiindulópontja az volt, hogy a katolikusokat kivéve minden felekezet alapítványa magánalapítvány. Ha az állam megtiltja nekik, hogy saját pénzükön állítsanak iskolát, beavatkozik a tulajdonviszonyokba, „ha pedig a törvényhozás a tulajdont nem respektálja, az önkényt gyakorolja”. Nem lehet teóriákból kiindulni, s a törvényhozás nem alkothat olyan törvényeket, „melyeket az emberi élet naponkint, s a tapasztalás minden órán meghazudtol”. Nem szabad elméleti elképzelésekkel kísérletezni, amelyek ingerültséget válthatnak ki. „Midőn az egész ország lázban van, — folytatta — midőn ezen országnak miihóit veszély környezi; midőn attól félünk, hogy a hajó elmerül, midőn azt mondjuk, hogy az istennek mindenható hatalma tud bennünket megtartani, akkor azt mondjuk, hogy egy kis hitfelekezetességből súrlódás több vagy kevesebb — nem tesz semmit!” A továbbiakban Deák szavaiból kiviláglott, hogy nem ért egyet a felvilágosodás eszmeköréből eredő elképzeléssel, hogy a meglévő (vallási) ellentéteket a közös nevelés lassan meg fogja szüntetni. „Meglehet, — mondotta — de én nem hiszem; de ha igen is, ezt nem akkor kell kezdeni, midőn az indulatok Magyarországban úgy fel vannak zaklatva, mint talán Árpád ideje óta nem 84 Közlöny 1848. aug. 2.; Deák beszédei II. köt. 287. p. A ház határozatára ld. Népképviseleti orzsággyűlés 173-174. p. Az elnök az aug. 17-i ülésen jelentette, hogy a törvényjavaslat szövegét kinyomtatták; Közlöny 1848. aug. 19. A törvényjavaslat szövegét ld. Népképviseleti országgyűlés 289- 295. p. 85 Deák aug. 10-én tett olyan kijelentést, hogy az elmúlt hét vitáiban egyszer sem szólt; Deák beszédei II. köt. 296. p. 80