A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Urbán Aladár: Deák Ferenc a Batthyány-kormányban
hogy az eredetileg csak augusztusra tervezett országgyűlést a legrövidebb időn belül összehívják. Széchenyi naplója arról tájékoztat, hogy ezen a napon még egy értekezlet volt a nádornál, amelyre hivatalos volt az országbíró, Nyáry Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest városi polgármester és a katonaság feletti vezényletet átvett altábornagy. Ez az ülés döntött arról, hogy a külügyminisztert arra utasítják, miszerint kövesse az uralkodót Innsbruckba, s ezt az elhatározást, valamint azt, hogy az országgyűlést július 2-re összehívják, a nemzethez intézett kiáltványban jelentik be. Az Esterházyhoz intézett utasítás — a nádor és Batthyány aláírásával — május 19-i kelettel a Pesti Hírlap másnapi számában jelent meg.29 A „Hazafiak!” megszólítású felhívást csak a lap május 24-i száma közölte. Ennek érdekessége, hogy az ekkor Gödöllőn tartózkodó Kossuth neve — egyébként érthetően — hiányzik róla.30 Ennek a május 19-i nagyjelentőségű értekezletnek volt olyan következménye, amellyel Deáknak kellett foglalkoznia. Ezen a tanácskozáson ugyanis szó esett arról, hogy a király Bécsből több napi járóföldre távozott, így nehéz lesz vele kapcsolatot tartani. Ebben a helyzetben a nádornak, mint a király alter ego-jának a hatáskörét ki kell terjeszteni. Az értekezletről eltávozva Nyáry — aki ezekben a napokban nagyon népszerű volt, mivel a katonai kihágásban résztvevő tisztek elleni nyilvános vizsgálaton magához ragadta a vezetést — azonnal a Radical Körbe sietett. Itt már várták, mert tudtak arról, hogy fontos minisztertanácsi ülés lesz, ahol Nyáry is részt fog venni. A Körben Nyáry nemcsak a nyilvánosságnak szánt döntésről számolt be, hanem arról is, hogy szó esett a nádor jogkörének kiterjesztéséről is. Nem lehet tudni, hogy Nyáry ezt miként fogalmazta. Tény, hogy hallgatói között volt a délutáni lapként megjelenő Marczius Tizenötödike szerkesztője, Pálfi Albert is, aki azonnal a közeli nyomdába sietett. Az aznapi lap már ki volt szedve. Pálfi a lap címe alatti mottót: „nem kell táblabíró politika” kivette, s az így felszabadult, két sornyi helyre besűrítette frissen szerzett információit, a király távozását, az országgyűlés összehívását, a nádor teljhatalmát. Az utóbbit így fogalmazta: „Ministereink István nádort kikiáltották provisorius királynak”. Ez az indiszkréció a kormánynak igen kellemetlen volt, mivel már elkezdődtek a viták a bécsi minisztériummal. Nem tudjuk, hogy miként jutott a kormány tudomására Pálfi eljárása, de még a lap utcára kerülése előtt megérkezett Zoltán János belügyi államtitkár, aki a miniszterelnök utasítására lefoglalta a lapot. A kormány azonban ezzel nem elégedett meg, s a május 20-i miniszter- tanács a lap perbefogásáról döntött, s utasította az igazságügyi minisztert a szükséges lépések megtételére.31 Mivel a sajtóvétséget vizsgáló esküdtszékek felállítására a miniszter rendelete csak május 1-jén jelent meg, Deáknak meg kellett várnia, amíg 29 MOL Mein. 1848:220.; közli Batthyány iratai 474. sz. 30 Közli Batthyány iratai 473. A máj. 19-i értekezleten Nyári által Kossuth betegségére tett megjegyzést Id. Széchenyi aznapi feljegyzését. 31 Minisztertanácsi jkvek 48-49. p. 60
