A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás
Feléje fordíthatta az igazságukat kereső egyszerű embereket már hivatalának elnevezése is: zgrz^Mgügyminiszter. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Deák személye iránti általános bizalom tényét sem: közismert volt feltétlen ragaszkodása a jogszerűséghez (épp ez tette a közvélemény kizárólagos jelöltjévé az igazságügyminiszter posztjára márciusban).27 Deák a szó szoros értelmében szélesre tárta ajtaját (a sajátját is, nemcsak a minisztériumáét, az igazukat keresők előtt. Tóth Lőrinc, akit Deák legközelebbi munkatársának, titkárának választott, így emlékezett vissza Deák fogadóóráira: „A nép bizalma árkint ömlött felé, lakásának ajtaját az igazságszomjas nép egész csoportjai ostromiák napról napra. Eljött, a márciusi határozadan törvények nyomán, a békési magyar, bánsági sváb, árvái tót, mármarosi oláh földmívelő, erős szándékkal megosztozni a földesúr tulajdonában, s a törvényhozás szándékán messze túl terjeszteni a márciusi törvény félreértett jótékonyságát. Mint atyához járult az igazságügyminiszterhez, kinek mindenki számára volt egy komolyan nyájas szava; mint az egykori görög kegyeletes reménnyel ment Delphibe, úgy tódult Magyarország népe az István-herceg fogadóba, hol Deák szállását tartá, kinek mindenki számára volt bölcs tanácsa. S a felizgatott, hamis eszmékre vezetett, túlságos követelésekkel tölt földmívelő legtöbb esetben megnyugtatva, helyesb fogalmakra térítve ment el tőle”, még akkor is, „ha talán célt nem érhettek is alaptalan igényeikkel”.28 Deák államtitkárának, Ghyczy Kálmánnak a visszaemlékezései egybehangzanak Tóth Lőrincével: „Az úrbérviszony meg lévén szüntetve, temérdek felírás és depu- tatio jött az ország minden részéből panaszokkal és követelésekkel volt uraik ellen. [...] A deputatiókat Deák fogadta, hozzám csak a felírások s elintézésüket sürgető ügyvédek és népizgatók jöttek. Ez utóbbiak közt a leggyakrabban és legkövetelőb- ben jelentkező Táncsics volt29 A következőkben néhány konkrét ügy bemutatásával szeretnénk érzékeltetni, milyen problémákkal fordultak az igazságügyminiszterhez; ezek az ügyek egyúttal a rendezésre váró problémák egy-egy típusára is felhívták a törvényelőkészítésért felelős Deák figyelmét. Az egyszerűbb esetekben a régebbi és a legújabb úrbéri vonatkozású törvények értelmezését kérték a minisztériumtól. így május 19-én Ilkey Sándor, a Pénzügyminisztériumban az állami javak osztályigazgatója afelől kért tájékoztatást, hogy a kincstári birtokokon a jobbágyfelszabadítás végrehajtása során mi történjék a maradvány-, illetve az irtás földekkel? Az átiratra Deák azt válaszolta május 24-én, hogy a régebbi úrbéri törvények (az 1836:VI. te. 1. §-a az irtványokról, a X. te. 7. §-a pedig 27 Lásd erről Dobszay Tamás tanulmányát e kötetben. ^Tóth Lőrinc: Deák Ferenc. In: Magyar szónokok és statusférfiak. Kiad. Csengery Antal. Pest, 1851. 45. p. 29 Ghyczy Kálmán emlékirata. MTA Kézirattár Ms 4856/1. 18. p. 31
