A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Fónagy Zoltán: Deák Ferenc és a jobbágyfelszabadítás
a maradványföldekről) világosan rendelkeznek. Kifejtette, hogy az úrbéri viszonyok terén a törvény semmilyen különbséget nem tesz az állami birtokok és a magánföl- desurak között. A törvények alkalmazása a bíróság hatáskörébe tartozik. Deáknak természetesen tudnia kellett, hogy a hivatkozott törvényhelyek korántsem adnak teljeskörű eligazítást. A maradványföldeket például egyértelműen az úrbéresek számára biztosítják (azokból vagy új telkeket kell kialakítani, vagy a meglévőket kiegészíteni), de nem szólnak arról (1836-ban nem is szólhattak), hogy ki fizessen kárpótlást a jobbágyfelszabadítás után a földesúrnak: az állam vagy a volt jobbágyok? Az ilyen horderejű kérdések eldöntését Deák nem tartotta a saját kompetenciájába tartozónak: az igazságügyminisztemek nincsen joga a törvényi szabályozást igénylő esetekben általánosságban rendelkezni. (Ami természetesen nem mond ellent annak, hogy a törvényi szabályozás előkészítése viszont az igazságügyminiszter feladata volt.)30 Csabdi Fejér megyei népes puszta zsellérei is az igazságügyminisztériumhoz fordultak május 14-én kelt kérvényükkel. Társaikat, akik a helység kérvényét vitték a megyéhez, már letartóztatták. A folyamodásban a robot alóli felmentésüket kérték, arra hivatkozva, hogy ők is ugyanúgy viseltek minden közterhet, mint a szomszéd helységek úrbéres parasztjai, akik most szabaddá váltak. A minisztérium a megyei hatóságokon keresztül tájékozódott az ügyről júniusban.31 A szintén Fejér megyei Perkáta házas és házatlan zsellérei a több mint húsz évvel korábban lezajlott úrbéri reguláció (a helység úrbéres birtokainak összeírása, mérnöki felmérése és újrarendezése) alkalmával elszenvedett sérelmeik jóvátételét kérték. Akkor néhány, a terhek viselésére alkalmadan negyedtelkes jobbágy telkének külső tartozékait elvette a földesúr. Az elvett földeket mások telkéhez csatolták, volt birtoklóikból pedig zsellérek lettek. Ezek a zsellérek húsz év után követelték egykori földjük visszaadását. A semmilyen hivatkozási alappal nem rendelkezők földosztást követeltek, a házatlan zsellérek pedig telkeket.32 A Békés megyei Mezőberény parasztjai az 1813-ban lezajlott birtokrendezés következményeit szerették volna visszacsinálni (igaz, ők már 1840 óta pereskedtek ennek érdekében).33 A kérvényekből kiderült, hogy a lezajlott rendezés, főleg a földesúri és az úrbéres legelők elkülönítése helyenként súlyosan veszélyeztette a parasztok megélhetésének alapját, olyannyira beszűkítette az igásállatok legelőterületét. 30 Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. S. a. r. Sinkovics István. Kossuth Lajos Összes Munkái (továbbiakban: KLÓM) XII. 157-158. p. 31 Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Összeállította: limber Győző. Budapest, 1951. 14-17. p. 32 Iratok, 19-21. p. 33 Iratok, 184-189. p. 32
