A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

becslés alá venni; a becslési sommának megfelelő húszszoros mennyiséget, mint kárpótlási tőkét, megállapítani, s arról a feleknek hiteles bizonyítványt kiadni. 3. §. Ha ezen megállapítással akár a földnek ura, akár a szőlőbirtokos megeléged­ve nem volna, folyamodhatik a becslés ellen azon kerületi bírósághoz, mely az igaz­ságügyi minister rendelete folytán az úrbéri tartozások kárpótlási kérdéseinek elítélé­sére leszen felállítva, és ezen bíróság, a felek meghallgatásával, rövid úton, ítélet által állapítja meg a megváltási summát, melyre nézve többé sem föllebbvitelnek, sem ke­resetújításnak helye nem leend. 4. §. Ha mind a földnek ura, mind a szőlőbirtokos megnyugodtak a 2. § értelmé­ben történt első becsűn, vagy a megváltási summa a 3. § értelmében ítélet által lön megállapítva, szabadságában álland a szőlőbirtokosnak a megállapított váltsági sum­mát akár egészen, akár részletekben lefizetni, s ekképpen szőlőbirtokát minden adó­zástól teljesen felszabadítani. 5. §. Míg a szőlőbirtokos a megváltási summát le nem teszi, köteles az eddigi adózásokat vagy tovább is természetben megadni, vagy azok helyett a megváltási tő­kétől évenként 5 % kamatot fizetni, csakhogy aki egyszer a természetbeni adózás helyett a kamatfizetést választotta, annak a természetbeni adózásra visszamenni nem szabad. 6. §. Aki a megváltási summát egyszerre lefizetni nem akarja, fizetheti azt 20 esz­tendőre felosztva, részletekben is, s a természetbeni adózás helyett mindig csak azon summától fizeti az 5 % kamatot, melyet a megváltási summából még le nem fizetett. Oly szőlőbirtokos, ki kezdetben bármi oknál fogva megmaradott még a természet­beni adózás mellett, bármikor áttérhet a kamatfizetésre és megváltásra anélkül, hogy a tartozásoknak újabb becslése s a megváltási summának újabb megállapítása kíván- tatnék. 7. §. Ha a földnek ura a megváltási summát fölvenni vonakodnék, a szőlőbirto­kos azon summát a vidékbeli szolgabírónak, vagy városi törvényhatóságoknál a vá­ros bírójának kezénél teszi le, ki erről a földnek urát azonnal hivatalosan tudósítja, és a pénz felvételére felszólítja, és ha ez a pénzt két hónap alatt fel nem veszi, az leté- teményképpen a közpénztárnak adatik által, mely a letett pénzből évenként 5 %[-ot] fog a gondviselésért levonni. 8. §. Jelen törvény kihirdetése után a földnek ura a szőlőbirtokost többé ki nem becsültetheti, sem a szőlőbeli adózásokat bármi szín alatt fellebb nem emelheti. 9. §. Oly szerződések, melyek mellett valaki akár szőlőjét, akár a szőlőhegyben vagy a szőlőskertekben létező, be nem ültetett földjét adta másnak ideiglenesen ha­szonbérbe, jövendőre is szorosan megtartandók, s az ily haszonbérre a jelen tör­vénynek megváltást engedő rendelete ki nem terjed. 10. §. Azon szőlők, melyeket a volt úrbéresek az úrbéri telekhez tartozott földje­ikbe, kaszálóikba, vagy már elkülönzött úrbéri legelőjökbe ültettek, valamint azon szőlők is, melyek az úrbér behozatalakor az úrbéri táblákba az akkori szőlőbirtoko­302

Next

/
Thumbnails
Contents