A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból

igazítja, s az átnézett és illetőleg kiigazított lajstromból a szolgálatbeli lajstromot el­készíti. 6. §. Ezen szolgálatbeli lajstrom elkészítésének módja következő leend: Az említett bizottmány kijelel az esküttszéki képességgel bíróknak öszves lajst­romából legalább 72, s legfellebb 144 tagot, s azoknak neveit, mindenikét külön pa­pírtekercsre írva, s egy edénybe vetve, nyilvános ülésben egymás után kihuzatja, és azon sorban, melyet ekképpen a sors határozott el, külön lajstromba vezeti, mégpe­dig osztályonkint olyképpen, hogy minden osztály 36 tagból álljon, következve, az első 36 teendi az első osztályt, a második 36 a másodikat, és így tovább. 7. §. Az ilymódon készített s osztályozott szolgálatbeli lajstromban foglaltakból fognak a jövő országgyűlésnek további rendelkezéséig minden sajtóvétségi esetben az esküttszékek alakulni, éspedig első évnegyedben az első osztályból, másodikban a második osztályból, s így tovább. 8. §. Az esküttszékek 12 tagból fognak állani, határozat hozatalára mind a 12 tag­nak jelen- és együttléte szükséges. 9. §. Alakításuk módjáról az alább következő 34-44. §§. bővebben rendelkeznek. 10. §. Tartozik továbbá minden törvényhatóság a jelen rendelet vétele után legfel­lebb 14 nap alatt, sajtóvétségekre egy, vagy ha szükségesnek találtatnék, több bűn­vizsgáló bírót tisztviselői közül kijelölni, — valamint egy, vagy a szükséghez képest több közvádlót választani. 11. §. Tartozik végre minden törvényhatóság 13 tagból álló perbefogási törvény­széket választani, melyhez elnökül a törvényhatóság rendes elnöke adatik, s melynek csak oly egyének lehetnek tagjai, kik a fellebb körülírt esküttszéki képességgel bírnak. 12. §. Ezen törvényszéknek tiszte egyedül azon kérdés iránt végezni: vajon a saj­tóvétség miatt vádlott, vagy bépanaszlott perbefogatandó-e vagy sem? 13. §. Minthogy az esküttszéki tagok csak azon kérdés felett határoznak: ha vajon a vádlott vétkes-e vagy sem? szükséges egy bíróság, mely a törvényt a vádbeli esetre alkalmaztatva, a vétkesnek talált vádlottra ítéletképpen kimondja a törvényszabta büntetést, s mely egyszersmind az egész esküttszéki eljárást vezeti. 14. §. Ezen tisztet minden törvényhatóságban külön, egy a törvényhatóság által, már most előre megválasztandó bíróság fogja minden sajtóvétségi esetben teljesíteni. 15. §. Álland pedig ezen bíróság egy elnökből, két ülnökből, és egy szavazat nél­küli jegyzőből, kik a jövő országgyűlésének további rendelkezéséig az 1848. XXVIII- ik törvénycikkely értelmében elmozdíthatlanok, s kiknek rendes fizetésök nem leend ugyan, de hivatalos foglalkozásuk idejére, az elnök 6 frt, az ülnökök 4 frt, s a jegyző 3 frt napidíjt kapnak a törvényhatóság pénztárából, s amennyire a törvényhatóság székhelyén nem laknának, hivatalos utazásaik költségei is meg fognak ugyanazon pénztárból téríttetni. 16. §. Sajtóvétségekre nézve a bírói illetőségről az 1848. XVIII. törvénycikkely 23. §-a rendelkezik; minden egyes esetben tehát azon kérdést, hogy a sajtóvétségről 232

Next

/
Thumbnails
Contents