A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Molnár András: Deák Ferenc igazságügyi miniszteri irataiból
vádlott melyik törvényhatóság esküttszéke elébe lészen állítandó, a most idézett § szerint kell megítélni. 17. §. Az előforduló sajtóvétségek vagy olyasok lesznek, melyeknél a közvádló hivatalos kívánatára történik a vizsgálat és közkereset alá vétel, vagy olyasok, melyekre nézve csak a sértett fél panaszára indíttathatik meg a közkereset; amazok az 1848. XVIII. törvénycikkely 3., 4 ., 5., 6., 7., 8., 9., 10. §§-ban - emezek a 11. és 12. §§-ban Írattak körül; mindnyájokra nézve azonban egyiránt áll, hogy az elkövetett sajtóvétség bejelentésének, — eszközöltessék ez bár tiszti vádlevél, vagy magán panasz képében, — mindig a bűnvizsgáló bírónál kell történni, s mindig szabatosan és világosan kell kijelelnie azon vétséget, melynek megfenyítését szorgalmazza, különben egyszerűen félretétetik. 18. §. A bűnvizsgáló bíró, mihelyest a vád vagy panasz elébe terjesztetett, a bévádlott vagy bépanaszlott nyomtatványokat vagy metszvényeket, ha szükségesnek tartja, tüstént zár alá veheti, s ezen eljárásáról rendes jegyzőkönyvet viszen; — mindenesetre azonban, kihallgatván mind a vádlottat, mind azon személyeket, kiket ez utóbbi, vagy a közvádló, vagy a panaszló mint olyanokat jelel ki, kiknek a vádra és védelemre szolgáló bármily körülményről tudomásuk van, a vizsgálatot minél előbb berekeszteni tartozik. 19. §. Eljárását a bűnvizsgáló bíró körülményesen írásba foglalni, és jegyzőkönyv alakjában szerkeszteni köteles, melynek elején az eljárás helyét, évét és napját, úgy a vizsgálatra alkalmat szolgáltatott okokat megemlítvén, a kiviláglott körülményeket híven elősorolja, tartozván az ekképp szerkesztett, s általa aláírt jegyzőkönyvet a bévádlott vagy bépanaszlott nyomtatvánnyal, vagy metszvénnyel, s a vizsgálat közben beérkezett többi mellékletekkel egyetemben az illető közvádlónak beküldeni, s ez a beküldött irományok megtekintése után, ha véleménye szerint a bűnvizsgálat kimerítve nincsen, a bűnvizsgáló bírót az előforduló hiányok kijelelése mellett a bűnvizsgálat folytatására azonnal felhívja, ki is a hiányok pótlása után az irományokat a közvádlónak újra beküldeni köteles. 20. §. Az ekképp szerkesztett jegyzőkönyv nyomán készült vádirat, ezen jegyzőkönyvvel együtt, a törvényhatóság rendes elnökéhez küldetik be, ki a perbefogási törvényszéket legfellebb harmadnapra tartozik egybehívni. 21. §. Egybegyűlvén a perbefogási törvényszék, mely nyilvános ülésben tárgyal, de végzést zárt ajtónál hoz, — először a bűnvizsgáló bírónak jegyzőkönyve, s ennek mellékletei olvastatnak fel vagy mutattatnak be, azután a közvádló véleménye. Midőn a perbefogási törvényszék, végzéshozatal végett, külön terembe vonul vissza, az elnök azon kérdést teszi fel a törvényszék tagjainak: „meg vannak-e győződve, hogy a vádlott az előterjesztett bizonyítékoknál fogva a vádlevélben kijelelt sajtóvétség miatt igazságosan perbefogathatik?” A szavazás élőszóval történik, de mihelyest csak egy tag kívánja, titkossá alakul át, s a perbefogásnak csak akkor van helye, ha a többség, tehát 13 szavazat közül legalább 7 a feltett kérdésre „igen”-nel felel. 233
