A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Hermann Róbert: Deák Ferenc tevékenysége 1848 októberétől a szabadságharc végéig

heztelés, hogy a hadsereg megkérdezése nélkül akar alkudozni az országgyűlés”. Közben megérkezett Nyáry lakására Csány László főkormánybiztos is, akit Kossuth a főváros kiürítésének irányításával is megbízott. Csány szintén levelet írt Görgeinek, s közölte, hogy az OHB elhagyta a fővárost, illetve hogy az országgyűlés küldöttsé­get küldött az ellenséges táborba.39 Csány maga is kiállított egy útlevelet a küldöttség tagjainak. Rövidesen megjött Schmidegg Kálmán gróf, százados, Csány nevelt fia. Schmidegg szintén említette a hadsereg neheztelését, mire Csány leszidta: ,,A hadse­reg ne politizáljon”. A küldöttség tehát megindult, s rövidesen Görgei Promontoriumban lévő főha­diszállására érkezett. A küldöttség tagjai Görgeit nem találták ott, mert éppen az elő­őrsöket ment megszemlélni. Pusztelnik Henrik alezredes, Görgei vezérkari főnöke fogadta őket, s közölte, hogy kirendelte a kíséretet, sőt, arról is tudomásuk van, hogy jól fogják fogadni a küldöttséget. „Talán levél?” — kérdezte Batthyány. Pusztelnik habozva igenei felelt, de nem tudta azt előmutatni. Deák visszaemlékezése szerint a főhadiszálláson nem éppen kedvező hangulatot találtak. (A főhadiszálláson azért is nagy volt a neheztelés a követküldés miatt, mert alig néhány órája érkezett meg Kos­suth újabb támadási parancsa, s a tisztek többsége a követküldés és a támadási pa­rancs tényét nem tudta összeegyeztetni).40 Pusztelnik két tiszt kíséretében küldte a követeket Hamzsabégre, ahol Ernst Poeltenberg alezredes dandára állomásozott. Deák állítólag régebbről ismerte Poeltenberget, s az alezredes szívesen fogadta a kö­veteket. Deák későbbi beszámolója szerint az utóvédnél senki sem tudta, hol az el­39 „Az OHB Pestről történt távozására és egy küldöttségnek az ellenség táborába történő átengedésére vonatkozó közlés”. Német nyelvű kivonat. MÓL Görgey-lt. Iktatókönyv No. 390. Csány maga is rosszallta a békekövetség kiküldését: „Az a Windisch-Grätzhez küldés, József Ferenc császárhoz, királhoz-e? az Isten, ki tudja, rosszabb hatású egy csatavesztésnél. Az maga jobban felbuzdítja az ellenséget egy győzelemnél — és a következése, teljes bizonyossággal mondom, semmi, sőt, nem semmi, hanem egy nagyszerű büszke megbántása leend a nemzetnek, az Elnök úrnak akarata nem lehetett” - írta Kossuthnak. MOL II 2. Kossuth Polizei Akten 571. Közli KLÖM XIV. 16-17. p. Kossuth, mint később maga írta Csánynak, nem értett egyet a küldöttség kiküldésével, s valószínű­leg ezért nem értesítette róla a feldunai hadtest parancsnokságát. Uo. 18. p. 40 Elterjedt a hír, hogy Görgei és Csány nehezteltek az OHB és az országgyűlés távozása miatt, mert erről nem voltak értesítve. „Rossz hatást tett még azon küldöttség kiküldetése, mit előbbi levelem­ben írtam, mit azonban Görgei, mint hallom, helyre hozott, miután a küldötteket nem engedte át­menni Windisch-Grätz táborába, mivel ez örökös gyalázat volna a nemzetre, most fegyverszünetet kérni és békés kiegyenlítést, egyébiránt is még nincs itt az ideje, s úgy látszik, hogy őneki még a két várost megtartani erős reménye van” — írta Madách Károly január 1-én Madách Imrének. Közli Madách Imre összes művei. S. a. r. Halász Gábor. Bp., 1942. II. k. 1072-1075. p. „Azonnal gyalázta a közönség szájas része a követséget, s dicsérve mesélte, hogy Görgei nem akarta átbocsátani, sőt elfogatással fenyegette volna”. Hunfalvy 141. p. A küldöttség keltette hullámokra ld. még Hermann Róbert: Görgei Artúr váci nyilatkozata. Hadtörténelmi Közlemények, 1988/2. 250-251. p. 202

Next

/
Thumbnails
Contents