A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt

szemügyre venni” — szögezte le Deák — mert a követ „nemcsak megyéjét, hanem az egész országot képviseli”. Deák saját korábbi, keserű tapasztalataiból kiindulva kezdeményezte a merev követutasítási rendszer fellazítását, és azt javasolta, hogy csak a legfontosabb tárgyakra nézve adjanak utasítást a követeknek.59 A közgyűlés elfogadta Deák indítványát.60 Ez azonban egyben azt jelentette, hogy Deák maga korlátozta az alkalmak számát, amikor a megyei követutasítások tárgyalása kapcsán kifejtheti saját politikai nézeteit is.

Zala megye soron következő, 1847 decemberi és 1848 januári közgyűlésein Deák nem vett részt,61 bár az országgyűlés eseményeit barátainak leveleiből és a sajtóból szinte naprakészen követte. Wesselényi Miklóshoz, 1848. február 11-én írott levele szerint Deák az ellenzék február 5-i — az adminisztrátori rendszer tárgyában érkezett királyi leirattal kapcsolatos — leszavazását nem tartotta kisebb bukásnak, mintha az ellenzék mindjárt az országgyűlés elején, a válaszfelirati vitában kisebbségben maradt volna. Deák véleménye az volt, hogy az adminisztrátori rendszerrel szembeni aggodalmat alaptalannak nyilvánító, és a rendszer megváltoztatása tekintetében semmitmondó királyi leirat megköszönése rosszabb, mintha az országgyűlés nem is foglalkozott volna az egész kérdéssel. Az adminisztrátori rendszer megítélése kapcsán nem találjuk nyomát a kormánnyal szembeni korábbi, békülékeny deáki álláspontnak. Deák egyértelműen rosszallta az ellenzéki tábor kettészakadását, és nem a kormánnyal (titokban) kompromisszumot kereső ellenzéki vezetők oldalára, hanem Kossuth mellé állt. Bevallotta Wesselényinek, hogy örült a bizalomnak, „mellyel az ellenzék Kossuthot mint vezért környezé, s azon szilárdsággal párosult ügyességnek [is], mellyel Kossuth eddig a legfontosabb tárgyakat s azoknak részleteit kezelte’ ’, és „nem csekély reményeket” táplált „az országgyűlés eredménye fölött”. Deák reményét fejezte ki, hogy „csak múlékony lesz ezen meghasonlás, s majd egyesülnek ismét valamennyien Kossuthtal és Kossuth körül, hiszen jelesebb, ügyesebb, alkal- matosabb vezetőt párt nem kívánhat, nem találhat, mint ellenzékünk bír Kossuthban”.62

Az adminisztrátori rendszer megszüntetése körük bonyodalmakat tárgyaló, 1848. február 21-i zalai közgyűlésen ugyan Deák Ferenc is jelen volt, szerepéről azonban hallgatnak a források.63 Bizonyosnak látszik, hogy nem szólalt fel, ettől függetlenül

59 ZML ÁB ir. 1848:125., Pesti Hírlap 1847. nov. 26. (991. sz.) 350. p., vö. Ferenczi Zoltán 2. köt. 71- 72. p.

“ZML kgy. jkv. 1747:3660.

61 E közgyűlések kapcsán sem a megyei jegyzőkönyvek, sem pedig az egykorú sajtótudósítások nem utaltak Deák jelenlétére.

62Váczy János 191-194. p.

63 ZML kgy. jkv. 1848. febr. 21. (a jelenlévők névsora), Pesti Hírlap 1848. márc. 17. (1054. sz.) 226. p. (A részletes tudósítás valamennyi jelentősebb felszólalót név szerint megemlítette.)

18