A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt
persze még érvényesülhetett befolyása mind a követeknek adandó pótutasításra, mind pedig a törvényes főispán hivatalába történő visszaállítása érdekében az uralkodóhoz intézett feliratra nézve. Zala megye közgyűlése ugyanis - túllépve az ellenzék pozsonyi követelésein - azt az utasítást adta országgyűlési követeinek, hogy mindaddig, míg az adminisztrátori rendszert „minden következményeivel tettleg s valósággal meg nem szüntetik, a hadiadónak megajánlásába e megye részéről semmi szín és semmi tekintet alatt ne bocsátkozzanak”.64 Ismeretes, hogy 1848. március 14-én este, miután a bécsi forradalom hírétől megrettent főrendek is elfogadták Kossuth március 3-i felirati javaslatát, és már készülődött a másnap Bécsbe induló országgyűlési küldöttség, az ellenzéki vezetők üzenetet intéztek Deákhoz. A számos főrendi tag és követ által aláírt levélke, melyet Tolnay Károly gyorspostán küldött Zalába, tudatta Deákkal, hogy Metternich abszolutista kormánya megbukott, és leköszönt Apponyi is. „Ily roppant fontosságú körülmények közt alkotmányunkat és a trónt a nép fölkarolása által szilárdítani elhatározott komoly szándékunk. Szükségünk van azért rád, s bizton várjuk minél előbbi jelenlétedet” — üzenték elvbarátai Deáknak.65 A bécsi és pozsonyi eseményekről Tolnay Károly leveléből értesülő zalai közgyűlés március 16-án ugyancsak Deák Ferenc követsége mellett nyilatkozott, és másnap küldöttséget kívántak indítani Kehidára, hogy rávegyék Deákot a követség elvállalására. A küldöttségnek azonban nem kellett Kehidára utaznia, mert Deák még aznap a megyeszékhelyre érkezett. Amikor zalaegerszegi szállásán felkeresték, nem engedte szónokolni az alispánt. „Ne csináljatok belőle formalitást” — kérte Deák. „Tudom, mit akartok. S ámbár roncsolt egészségem miatt nem fogom győzni a munkát, mindazonáltal ne vádoljon engem senki arról, hogy hazánk hasznára nem tettem, amit tehettem. Elmegyek.”66 Mivel a közgyűlésen másnap megjelenő Deák a követség elfogadását szabályszerű választáshoz kötötte, március 22-re tűzték ki a követválasztás időpontját.67 Amikor március 22-én megtörtént a követválasztás, és Zala megye felhatalmazta, hogy minden utasítás nélkül, „önbelátása és meggyőződése szerint, mint a megyének teljes hatalmú és szabad kezű képviselője” tanácskozzék,68 Deák már két napja Pozsonyban tartózkodott. Jelenlétét csaknem az egész országgyűlés kívánta — persze pártállástól függően más-más politikai megfontolásból.69 Deák nem szívesen vállal64 /.MI. kgy. jkv. és ír. 1848:349. 65Kónyi Manó 2. köt. 195. p., Fercnczi Zoltán 2. köt. 73-74. p. 66 Pesti Hírlap 1848. márc. 23. (7. sz.) 249. p., Kónyi Manó 2. köt. 200-202. p., Ferenczi Zoltán 2. köt. 74-76. p. 67ZML kgy. jkv. 1848:1357., Kónyi Manó 2. köt. 201-202. p. 68 ZML kgy. jkv. és ir. 1848:1358., Kónyi Manó 2. köt. 202. p. 69 Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp., 1971. 55. p. 19
