A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban
ni”— magyarázta meg álláspontját.41 Az esküdtszéki tárgyalásnak nem is annyira eljárási elemei forradalmasították volna a büntető perjogi javaslatot, hiszen a Deák által követelt közvedenség, szóbeliség, szabad védelem, akadálytalan és feltéden fellebbezés gondolata az általános alapelvek között is fölbukkant. Sokkal inkább az esküdtszék megalakítása és összetétele lett a vita alapja. Az ellenzék ugyanis egy olyan bíróságot szeretett volna minden lényeges eljárásban meghonosítani, melynek valameny- nyi tagját, sőt a törvényszék előtt eljáró ügyészt is választották volna. A választás kritériumai ugyan bizonyos jövedelmi elvárásokat tükröztek (a 24. esztendőt betöltött férfiak 100 forint éves jövedelem mellett válhattak volna esküdtté), ezek azonban olyan alacsonyan szabták meg a választhatósági határt, hogy a jobbágyok jelentős része is az eljáró bíróság potenciális tagja lehetett volna. Ugyanakkor Deák kizárta volna az egyházi személyeket, a katonákat és a köztisztviselőket. Vagyis egy olyan bíróság képletét vázolta föl, mely az államtól, a központi kormányzattól láthatóan függeden — a kor felfogása szerint a politikai nyomás elleni fellépés hatékony eszköze lehetett volna egy olyan korszakban, mikor célkitűzésként fogalmazódott meg a rendi bírói fórumok lebontása, illetőleg átalakítása, a feudális eljárási szokások felszámolása, valamint a törvény előtti egyenlőség és perjogi garanciák kiépítése.42 A királyi városok büntető bíróságainak választásáról szóló különvéleményben43 Deák Ferenc a cenzus ellenében emelt szót. Eszmefuttatása nemcsak szakmailag izgalmas, hanem politikai színvallás is. Elismeri, hogy nem véletíenül alkalmaznak még Európa nagy nemzetei sem cenzusokat, hogy az ellenzék által is tervezett választójogi akadályok hazánkban is garanciális jellegűek, biztonságot jelentenek aziránt, „hogy olyanoknak kepeibe ne kerüljön a választói jog, kik a tudatlanságból, vág)/ ross^akaratból köny- nyen a kódállomány kárára gyakorolhatnák ”44 Az európai nyugatra jellemző védekezés a parlamentáris keretek túlzott kibővítése ellenében, az alsóbb néposztályok politikai befolyásának korlátozása, hazánkban is kedvező fogadtatásra lelt. Ám pontosan ekkor Deák Ferenc a cenzusok leszállítása mellett tört lándzsát! A bíróválasztásban biztosítandó választójog feltételéül ugyanis pusztán az egy évi egyhelybenlakást és saját házat vagy valamely ingatlan tulajdonjogát követelte volna meg 45 A különvélemények politikai indíttatása leginkább a harmadik különvéleményben érződik, melyben Deák Ferenc a felségsértésnek, hűtlenségnek és a király személye elleni szóbeli sértéseknek megítélésekor nem tudja elfogadni a királyi tábla első fokú hatáskörét.46 Az érvelésben leplezetlenül fogalmazódik meg az aggodalom a politikai 41 Anyaggyűjtemény I. köt. 242. p. 42 Anyaggyűjtemény I.köt. 239-273. p. 43 Anyaggyűjtemény I. köt. 331-339. p. 44 Anyaggyűjtemény I. köt. 335. p. 45 Anyaggyűjtemény I. köt. 338. p. 46 Anyaggyűjtemény I. köt. 340-356. p. 169
