A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban

típusú ügyekben a király kezében tartott, udvarközeli ítélkezés miatt. Általában is tart attól, hogy ahol a felelősség alig eszközölhető, ahol a bírói hatalom elrendezése nem nyújt biztosítékokat a pártatlan törvénykezés iránt, ahol a bírónak önkényes hatalmát alig gátolják intézményesen, a büntető bíráskodás parttalanná válhat. (Miképpen vált is a feudalizmus évszázadaiban.) Különösen politikai típusú perekben kardinális kérdés a független bíráskodás, márpedig ennek legkézenfekvőbb módja a bírák választása. Ilyen helyzetben „nem biztos tehát s nem kielégítő a^on kezesség, melyet e részben a bírói hatalommal felruházott személyek egyénisége (individualitás) nyújt. A puszta véletlennek ez^en ingatag alapján nem építhet a törvényhozás, hanem gondoskodnia kell a büntető bíróságok elrendezésében oly módokról, is melyek által magához aZ institutiohoz legyen kötve a nemzet bizodalma; ezj pedig a bíróságoknak választás általi alakítása eszközölheti leginkább. ’47 Javasolta tehát országgyűlés által választott articuláris ítélőbíróság felállítását, melyet elválasztott volna egy kilencfős perbefogó törvényszék munkájától, melynek tagjai úgyszintén a diéta votumából bírnák megbízatásukat. Az esküdtszéki mintára a bíróság tagjai közül indoklás nélkül a vádat képviselő fiscus és a vádlott is visszavethetett volna hat-hat tagot. Ez az (esküdtbíróságra emlékeztető) fórum dönthetett volna a bűnösség kérdésében, s azután a büntetés kiszabására már a királyi táblának adta volna át az elmarasztaltat.

4. Börtönügyi szempontok

A harmincöt éves Deák Ferencet Zala vármegye 1839. április 15-én ülésező közgyűlése a követi utasítások és a nemzet sérelmei összeszedésére kiküldött választmány tagjává választotta. Az ekkor már nagy tekintéllyel bíró Deák azonban nem csupán tagja lett a bizottságnak, de meghatározó vezetője. Degré Alajos nem kételkedik abban, hogy a megye 1839. évi követutasításának fogalmazója s nagy részben értelmi szerzője Deák Ferenc volt.48 Témánk szempontjából ez a megállapítás különösen fontos, hiszen a követutasítás 36. pontja világos instrukciókat tartalmaz a követek számára a büntető rendszer és büntető törvénykönyv kidolgozására hivatott bizottmány kiküldésének indítványozására. Az utasítás részletes összefoglalását adja a teendőknek, s vázlatát a majdani elaborátum tartalmának is. Ez a pont világos program: Deák Ferenc börtönügyi koncepciójának foglalata.

A követutasítás 36. pontja rögzíti, hogy „Egyik legsürgetőbb szüksége nemzetünknek a büntető rendszernek és javító-intézeteknek megigazfttatása. De mielőtt a javító-intézetek az egész országban egyenlő célszerű lábra nem álléttatnak, mielőtt azzpk vagy elrendelve nem lesznek, hogy a

47 Anyaggyűjtemény I. köt. 342. p.

48 Degré Alajos: Zala megye 1839. évi követutasítása. In: Tanulmányok Deák Ferencről. (Zalai Gyűjtemény 5.) Zalaegerszeg, 1976. 227. p.

170