A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban

2. Ap előzmények 1. A reformkor

Tévednek azok, akik a 48-as törvényeket kizárólag az 1848. évi párisi és bécsi kirobbanásokkal hozpák okozati összefüggésbe. A reformgondolatok az 1290. év palántái, már koronájuk van a harmincas években, s 1847-ben már terebélyes fák, különösebb külföldi hatás nélkül A’53 Sándorfy Kamill szavai tömören jellemzik azt a fejlődési ívet, mely a magyar rendi alkotmányt szavatoló 1790. évi articulusoktól az áprilisi törvénycsomagig rajzolja meg a magyar polgári nemzetállam kibontakozásának folyamatát. Azt a polgári alkotmányt, mely nem „forradalmi behatások kikényszerítése alatt” született, s „nem egy erőszakos, hirtelen genezis gyermeke”, hanem évszázados alkotmányos fejlődés eredménye, melynek princípiumai a törvényesség, a jogfolytonosság, és a revolúció- val szembehelyezett evolúció eszméje. A reformkor politikus nemzedéke visszafogott (sokszor túlzottan is erődennek tűnő) lendülettel látott hozzá a polgári állam kiépítéséhez, a rendi jog elbontásához. Ahhoz a történelmi léptékű munkához, melyben a társadalom szinte valamennyi csoportja és osztálya résztvett, ki-ki származásához és alkatához mért radikalizmussal, az alig mérhető arisztokratikus reformgondolatoktól a függedenséget deklaráló, forradalmiba hajló, izgató programokig. A nagy műből szinte mindenki kivette részét, s dacára a vérmérséklet szabta összekü- lönbözéseknek, a század közepe felé haladva egyre határozottabban kirajzolódtak azok a teendők, melyeket immáron elodázni nem lehetett. A magyar reformkor kiemelkedő szellemi környezete egyedülálló módon szolgálta a kibontakozást. Külhonban a liberalizmus diadalmenete, itthon egy nagyműveltségű, széleslátókörű politikai nemzedék készülődése és harcba szállása. Köztük arisztokraták és nagybirtokosok, főpapok és középnemesek, honoráciorok és polgárok. Az együttmunkálkodás egyik szép emlékműve lett a magyar büntetőjog reformjaként elkészült három kódex, az ún. ’43-as javaslatok.

2. A ’43-as javaslat

Az 1791-es deputatiok munkájaként elkészült és javaslatba hozott szabályozási tárgyak közül számos az 1827-es bizottsági munkálatok eredményeként artikuláris megfogalmazódást nyert. Nem volt azonban közöttük a büntető törvény(könyv), melynek megalkotását immáron az országgyűlési követek szemében is egyre szükségesebbé tették a polgárosodó viszonyok, a beáramló modern, nyugat-európai eszmék, 33

33 Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora. Az 1825-1848. évi reformkorszak törvényeinek története. Budapest, 1935. 191. p.

166