A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban

a mindegyre foko2Ódó reformhajlandóság. Követelték a radikális politikusok, elfogadta a konzervatív irányzat, jelszóvá emelte az ellenzék. Nem véleden, hogy ismét törvény szólt a kodifikációs deputatio felállításáról: „a büntető törvénykönyvvel el- válhatadan kapcsolatban lévő büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett országos választmány neveztetik” — mondták ki a rendek 1840- ben.34 A bizottság szakmai összetétele és a korábbiakhoz képest jelentősen megbő- vített létszám egyaránt érzékeltetik a szakmai és tudományos igények változását, valamint a kodifikáció feladatának rendi felértékelését is. Az országgyűlés immáron tudatában volt annak, hogy a törvénykönyvalkotás hatalmas munkájának előkészítésekor milyen követelményeket kell kielégíteni. A választmány 1841. december l-jén tartotta első ülését, konkrét javaslatait három alválasztmány dolgozta ki, munkája eredményét pedig 1843. július 5-i elegyes ülésében mutatta be.35 Mint ismeretes, a büntetőjogi és a büntető perjogi plánum a főrendek és az alsótábla nézeteltérésein megbukott. Ezután, az áprilisi törvények határolta időben, tehát a magyar polgári átalakulást szentesítő artikulusokig újabb tervezet már nem került a karok és rendek elé, az 1843-as plánummal tehát lezárult a feudalizmus utolsó évszázadának kodifikáció (kompiláció)-sorozata.36 S még további három évtizedet kellett várni arra, hogy megszülessen az első magyar büntető törvénykönyv, a szerzőjéről, Csemegi Károly osztálytanácsosról „Csemegi-kódexnek” nevezett törvénykönyv.37 Néhány töredékében azonban a hatályos jog részévé vált az Európa-szerte elismerést kivívott kodifikációs mű: nem kevéssé Deák Ferenc igazságügyi miniszterségének köszönhetően.

3. Perjogi reformgondolatok

Miután a három tervezetet, az anyagi jogi, az eljárásjogi és a börtönügyi plánumot három albizottságban dolgozták ki, a választmány előzetes vita után megjelölte azokat az alapelveket, melyek vezérfonalul szolgáltak a kodifíkációban. A perjogi munkálatokra nézve „tanácskozás útján határozattá lett”, hogy (büntető)bírósági illető341840:5. te.

35 Felséges első Ferdinand által szabad királyi Pozsony városába 1843-iki esztendei pünkösd hava 14- ik napjára rendeltetetett Magyarország közgyűlésének írásai és Naplója. Pozsonyban. Az ország- gyűlési irományok kiadó hivatalában. Pesten. Länderer és Heckenastnál, 1844. (továbbiakban: OGY. IR., OGY N. 1843/44) Az 1840. évi V. törvénycikk által a büntető törvénykönyvvel válha- tatlan kapcsolatban lévő büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos választmány jelentése. 1843. (Továbbiakban: Jelentés 1843.)

36 Vö. F’ayer László: A magyar büntetőjog kézikönyve. Budapest, 1900. 60-61. p.

37 1878:5. te.

167