A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban

gyalt, megszavaztatott, egyeztetett és királyi jóváhagyást nyert új alkotmány a polgári átalakulás mellett a magyar közjog folytonosságának deklarációja is volt egyben. Nem csoda, ha ennek az alkotmányosságnak képviselője viszolygott a nyugodt átalakulást veszélyeztető jelenségektől. „Fájdalmas és aggasztó az a% anarchicus irány, mely a népben is több helyen mutatkozik, de kivált városokban véres kitörésekbe meg) által. A fóldmivelők legelőket, földeket foglalatnak vissza, a polgárok s néhol a nép a zsidókat üldözik, s a tisztviselőknek nincsen tekintélyűk sehol”}2

3. A szakmai elem

A fentieknek megfelelően nem véleden, hogy a deáki koncepció az igazságügyi tárca működésére nézve leginkább a jogalkotás szakmaiságát hangsúlyozta. A szakmaiság vezérlő kritériuma volt Deák szerint a hozzáértés, a praktikus és elméleti felkészültség. Miután a képviselőház a házszabályok elkészítésére a ház kiküldendő bizottságának tagjait a rendire emlékeztető módon sorsolással akarta kiválasztani, Deák közbeavatkozott: „Válasszunk olyanokat, kik a speríalitásokban jártasak. A ház szabályai olyan tárgyak, amelyekre bizonyos előkészjiltség avatottság kell, legalább szükséges, hogy az ember gondolkozott, foglalkozott légyen vele, pedig itt igen sok érdemes úr van, ki éppen ezen specialitással nem foglalkozott. Ne alakítsuk tehát a bizottságot sorshúzás útján, hanem válasszuk meg. ’í3 Ez a princípium a Deák Ferenc irányítása alá tartozó igazságügyi minisztérium működési alapelvévé lett, nem csak ebben az ügyben, de a törvényalkotás és az igazságügyi kormányzat minden területén. Az 1848-ban oly fontossá lett kodifíkációt, a polgárosodás alapjait megvető törvényalkotást a tárcánál a jognak Deákra oly jellemző tisztelete hatotta át tartalmi s technikai vonatkozásokban egyaránt. „Van eg) örök és változhatatlan elv, amelynek mindenütt ahol törvény uralkodik, sértetlenül kell mindigfennállni és ez azon elv, hogy a törvények szorosan megtartandók, és kötelező erejüket csak a jogos törvényhozó hatalom szüntetheti meg. Nincs ezen erkölcsi elv nélkül erkölcsi kapcsolat, ami az államot összetartja. Mind a népek jogainak, mind a fejedelmek hatalmának ez a legbiztosabb alapja. Tanúsítja a történekm, hogy mindenütt a törvény meg nem tartása volt a baj forrása1,4 — szögezte le Deák Ferenc. 12 13 14

12 Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez 1848. április 30. Kónyi 2. köt. 52-53. p. „Az ország állapota nyugtalanító; ott fenn nem tudják megszokni a dolgok új rendjét, s minden dolog több nehézséget talál, mint ami e pillantokban tanácsos, Pesten pedig minden órán tarthatni valamely indulatos, meg nem fontolt, s a hazát veszélyeztető zendülés kitörésétől.” Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez, 1848. március 28. Kónyi 2. köt. 29. p.

13 A képviselőház ülése 1848. július 6. Kónyi 2. köt. 62. p.

14 Deák Ferencz munkáiból. (Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Wlassics Gyula) Budapest, [1923.] 1. köt. 7. p.

162