A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Mezey Barna: Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban
Deák törvénytiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint az úrbéri viszonyokat szabályozó articulusok megfogalmazásánál történtek. Mint ismeretes, az úrbéri szolgáltatások eltörlését kimondó törvényjavaslat a (Ghyczy Kálmán szavajárása szerint) „vágtatva tárgyalt törvények” közé tartozott. A március 18-i, halaszthatatlan törvényalkotási feladatokról szóló nyilatkozat elfogadását követően egy nap alatt letárgyalt, egyeztetett és megszavazott plánumot a rendek már másnap felterjeszetették királyi jóváhagyásra.15 A gyors tárgyalás számtalan hiányosságot eredményezett. A március 26-27-i állami konferencia is figyelmeztette a rendeket, hogy az átgondolatlan törvényszövegezés nem nyújtott elegendő garanciát a kárt szenvedő birtokosok biztos és megfelelő kárpótlására.16 Az országgyűlésre érkező Deák Ferencet ünneplő követek nyomban munkára hívták a kiváló jogászt: „... felszólítottak, hogy ha lehet, esg közpljek valami változást az úrbéri viszonyok iránti törvényben; de én kijelentettem: hogy ezen rögtönzését a törvényhozó testületnek nem helyeslem ugyan, r nem is vagyok arról meggyőződve, hogy ezt éppen így tenni szükséges lett volna; de minekutána ez megtörtént; miután a törvényjavaslatot mind a két tábla egyhangúan elfogadta, miután agt sok megyében kihirdették: minden lépést veszedelmesnek tartok, s elvenni ismét az adottat egyenesen annyi volna, mint öldöklő parasztháborút előidézni- ’17 Az ősiség eltörlésének indítványa hasonlatos sebességgel haladt át a rendi ország- gyűlés amúgy szigorú szűrőin. A március 23-i kerületi ülésben tett indítvány alapján március 30-án terjesztették föl a két szakaszos articulust,18 amely megint csak Deák közbeavatkozása nyomán formálódott ilyen rövidre. „Csütörtökön kaptam meg a creditionalist, s még aznap kerületi ülésbe mentem, hol éppen azt akarták elhatározni, hogy az ősiség uti possidetis alapján eltöröltetvén, még a zálogokat se lehessen visszaváltani; ezt csakugyan meggátoltam, s a határozat az lón: hogy az ősiség eltöröltetvén, a minisztérium készítsen új polgári codexet. ”19 Sikerült megértetnie követtársaival, hogy a kodifikáció nem érzelmi kérdés, nem elhirtelenkedhető politikai döntés, hanem hosszas megfontolást igénylő, szakmai tevékenység, amit a minisztérium jogászaira kell bízni. 4. A minisztérium Amikor Sarlós Béla Deákot elmarasztalta, mintha nem vett volna tudomást arról a kellően aligha értékelhető szervezőmunkáról, melyet Deák a minisztérium létrehozása körül végzett. A feladat nem volt csekély. Egy korábban ismeretlen, előzmények15 Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Budapest, 1936. 33., 35. p. 16 Károlyi 41. p. 17 Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez, 1848. március 28. Kónyi 2. köt. 28. p. 18 Károlyi 55. p. 19 Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez, 1848 március 28. Kónyi 2. köt. 28. p. 163
