A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Balogh Elemér: Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja
Barczal György nőgyilkosság városi tvszék Újvidék Bujdosó István gyújtogatás úriszék Nagykároly Ancsán Mária férj gyilkosság (méregkeverés) kerületi tvszék Nagykikinda Trifa György apagyilkosság r. k. püspöki úriszék Nagyvárad Seyboldt Samu rablógyilkosság sedria Bács vármegye Boros András gyilkosság sedria Borsod vármegye Klobucsár Mária Spielenberger gyermekgyilkosság városi tvszék Károlyvár Zsigmond (nemes) rablógyilkosság sedria Tolna vármegye Mudrits Imre Tóth Sári és rablógyilkosság sedria Zala vármegye Vas Erzsébet gyújtogatás sedria Békés vármegye Trombitás Teréz gyermekgyilkosság sedria Pest vármegye Szőke Bálint gyújtogatás sedria Bihar vármegye Mixich Ferenc rablógyilkosság (nemes) Paizs Péter (nemes), Szekér (alias) Feri Jancsi (nemes), Tornyos József (nemes), Gombásy József, Vadlud József és sedria Toron tál vármegye Kovácsi István rablógyilkosság sedria Zala vármegye Öss2esen tehát 39 halálraítélt kegyelmi kérvénye került Deák asztalára. Érdemes röviden elidőzni az esetek közvetítette tényéknél, több szembeödő mozzanatra kell felfigyelnünk. Mindenekelőtt feltűnő a gyermekgyilkosságok igen nagy száma: 12 anyát ítéltek a vérpadra, saját gyermekük elveszejtéséért. Itt általában a már fentebb említett újszülött- vagy csecsemőgyilkosságról van szó, egy esetben azonban az elítélt (Jánosik Mária) négyéves leányát ölte meg, egy másik terheltet pedig (Kopunyik Anna) két gyermeke megölésével vádolták, akik közül (feltehetően) legfeljebb az egyik lehetett újszülött (hacsak nem ikrekről volt szó). Bár Magyarországon a rendszerint „megesett” leányanyák által elkövetett bűntett eddigi tudásunk szerint soha151
