A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Balogh Elemér: Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja
zék jele, hogy a jogalkotó a különösen kényes és a gyakorlatban igen különbözően megítélt bűntett befejezett alakzatát, mondhatni biológiai pontossággal meghatározza. (202. §) Önálló szakaszt szentel a javaslat annak a tényállásnak, amely már-már a kazuisztika határát súrolja, és némi humort sem nélkülöz: „Aki valamely asszonyt a házasságon kívüli közösködésnek bevégzésére az által vett reá, hogy magát álnokul férjének színiette, 1 évi rabságig büntettethetik”. (206. §) A házasodás „ősi magyar” formáját, a nőrablást Szent Istvántól következetesen büntették törvényeink — a javaslat is hasonlóan jár el. Míg azonban szent királyunk dekrétumában a nőrabló kiegyezhetett a leány szüleivel, itt az emberrablással esik egy tekintet alá. Feltétel azonban, hogy a nő ellenkezzék; ha a „sértett” beleegyezésével történik a bűntett és különösen, ha törvényes házasságra lépnek — a cselekmény nem bűncselekmény. A rosszhiszeműen bigámiára lépő 3 évig terjedhető rabsággal kell, hogy számoljon. Büntetéssel fenyegeti a javaslat a házasságtörőt is; legsúlyosabb változatában, ha mindkét fél házas (adulterium duplex), a büntetés hat hónapi fogság. E bűncselekmény azonban kizárólag a házastárs panaszára üldözhető, s ha a megbocsátás bekövetkezik — akár szóval, akár ráutaló magatartással —, az eljárás azonnal megszüntetendő. A vagyon elleni bűncselekmények szabályozásából kiemelkedik a lopás. A liberális felfogásnak megfelelően büntetése érzékelhetően humánusabb, mint a rendi büntetőjogé. Megítélése kétféle fő szempontot követ: az egyszerű lopás és annak minősített alakzatai között különböztet a jogalkotó. A lopás alapesetében a differenciálás kizárólag az eltulajdonított érték nagyságától függ: 10 forint értékhatár alatt hat hónap fogság, 10 és 50 forint között 1 év rabság, 50 és 300 forint között 3 évi rabság, végül 300 forint felett 5 év rabság a szankció maximuma. Ha az elkövetési magatartás kimeríti valamely minősített alakzatot, akkor már 10 forint alatt is 1 évig terjedhet a rabság, legvégül pedig (300 forint felett) 8 év rabságig is felmehet a büntetés. 3. A magyar büntetőjogi fejlődés állapota 1848-ban Mindenekelőtt bátran kijelenthető, hogy a magyar büntetőjog nem állt korszakos lemaradásban ahhoz az osztrák-német joghoz képest, amelyhez a magyar fejlődést gyelembe vettek különböző súlyosító és enyhítő körülményeket, de törvényrontó szokásjogot alakítottak ki, midőn a büntető törvénykönyv-tervezetek szellemében, még azok előírásainál is enyhébb büntetéseket szabtak ki a törvényekben előírt halálbüntetés helyett”. Both Ödön: A stuprum violentum a kései feudális magyar büntetőjogban (1790-1848). Acta Jur. et Pol. Szeged, 1977. Tom. XXIV. Fase. 2. 32. p. 141
