A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Balogh Elemér: Deák Ferenc és az anyagi büntetőjog kodifikációja

delmet a jogalkotó ilyen formában is kifejezésre kívánta juttatni.12 Hasonlóan önálló, a következő fejezetben helyezi el a javaslat a gyermekkitétel bűntettét; szankcionálá­sa attól függ, mi lett a gyermek sorsa. Ha sértetlen maradt, 1 év rabság; ha sérülést szenvedett, 2 év rabság; végül, ha meghalt 4 év rabság. A magyar dogmatikai „hagyományoknak” megfelelően nagyon szép, árnyalt sza­bályozását adja a javaslat a testi sértés bűntettének. A halált okozó súlyos testi sértés büntetése 4 év rabság; ha tagcsonkítást, érzékszervektől való megfosztást idézett elő a tettes, vagy ha három hónapnál hosszabb ideig gyógyuló sérülést szenved a sértett, 3 év; végül 2 év rabság a maximum, ha csonttörés vagy más hasonló, súlyos sérülés következett be. Önálló fejezetben, de szervesen a testi sértéshez kapcsolódva szól a javaslat az egyik leggyakoribb „magyaros” bűncselekményfajtáról, a verekedésről. A leggyakrabban kocsmákba történt elkövetések körülményei, és a konkrét tényállások elég kuszák és nagyon nehezen reprodukálhatók szoktak lenni, az esemény kimene­tele viszont nem ritkán halálos volt. Ezért is volt fontos e cselekmény határozott, egyszersmind rugalmas szabályozása. A jogalkotó általánosságban rögzíti, hogy ha a verekedés során haláleset történik, a tettes a gyilkosság vagy emberölés általános büntetése alá esik. A leggyakoribb eset szabályozása a következő: ha a sértett úgy hal meg, hogy nem állapítható meg, ki ejtette rajta a halálos sérülést, vagy a sebek ösz- szessége okozta a halált, a gondatlan emberölés általános szabályai nyernek alkalma­zást, ahol a maximális büntetés 4 évi rabság. Logikailag e cselekménytípushoz sorol­ható a párbaj megítélése is. A jogalkotó teljesen elutasítja ezt a középkorból itt ma­radt, virtusból vállalt bűntettet. Akként rendelkezik, hogy ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a küzdelmet halálig folytatják, a „győztes” gyilkosnak tekintendő; ha erről nem volt szó, a megítélésnél a vétlen emberölés szabályai irányadók. A párbaj, ha halál származik belőle, közkeresetre büntetendő, egyébként magánvádra. Ennyiben a jogalkotó kétségkívül engedményt tett a nemesi közfelfogásnak és a hagyományok­nak. Több fejezetben tárgyalja a javaslat az erkölcsi rendet, azon belül is a női nemet sértő bűncselekményeket. Az erőszakos közösülés büntetése 6 év rabság, ha pedig a sértett tizennégy éven aluli vagy rokon, a maximum 10 év.13 A finom dogmatikai ér­12 A magzatelhajtás Magyarországon ma nemzetközi összehasonlításban is igen magas. A tízmillió la­kosra 1970-bcn 192.283, 1980-ban 80.882, 1990-ben 90.394 regisztrált, jogszerűen végrehajtott mű­vi abortusz jutott. Vö. Magyar statisztikai évkönyv, 1994. 13 A javaslat nagyban épített a magyar joggyakorlatra, amelynek legfontosabb sajátossága abban álla­pítható meg, hogy csak a legritkább esetben szabott ki halálbüntetést, tekintve, hogy a tényállás meggyőző bizonyítottsága alig-alig volt elérhető. Az e bűntettet kimerítően feldolgozó kiváló jog- történészünk írja: „a jogalkalmazók (...] minden tőlük telhetőt megtettek, hogy bűnjelek, tanúval­lomások, gyanújelek, az elkövető vallomása alapján a lehetőségekhez képest bizonyítsák a panasz tárgyává tett erőszakos nemi közösülés szempontjából releváns körülményeket, magatartásokat, fi­140

Next

/
Thumbnails
Contents