A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt

szerepének hangsúlyozása mögött, ugyanakkor más források, valamint a nyilatkozat szövegének elemzése segítségével bizonyítható Deák szerzősége is. Bezerédj István a koronatanú, hogy 1847. június 6-án „az alapelvek után Deák által készített nyilatko­zat lön elfogadva”. Bezerédj másik levele szerint is Deák szerkesztette a nyilatkoza­tot, és a titkosrendőrség jelentése szintén Deák által szerkesztett ellenzéki program­ról beszélt.35 A Kossuth-féle tervezet és a közzétett Nyilatkozat szövegének összevetéséből36 kitűnik, hogy Deák mintegy felére rövidítette le az alapszöveg terjedelmét, és legföl­jebb a Nyilatkozat szövegének harmadát vette át szó szerint vagy csaknem szó sze­rint Kossuth tervezetéből. A hosszú közjogi fejtegetések elhagyása után megmaradt szövegrészekben a gondolatok sorrendjét felcserélte, és a mondatokat átszerkesz­tette. A bevezető részt például erősen összevonta, inkább csak a gondolatmenetét tartotta meg. A kormány alkotmányellenes törekvéseit, illetve a konzervatív párt te­vékenységét érintő bírálat hangnemét kihagyásokkal, tömörítéssel enyhítette. A felü­letesen csupán stiláris változtatásnak tűnő szerkesztői beavatkozás több kérdésben lényeges tartalmi módosulást eredményezett. Taktikai megfontolásból tett gesztust Deák a földesurak számára azzal, hogy az örökváltsággal összefüggő kármentesítés elől kihúzta az „igazságos” szót (amellyel Kossuth a kárpódás mértékét korlátozta volna), az ősiség eltörlését viszont azzal egészítette ki, hogy azt a hitelszerzés bizto­sítása érdekében is óhajtja. Egészében véve Deák mérsékelte a társadalmi reformkö­vetelések megfogalmazását, hogy a liberális programnyilatkozatot minél szélesebb kör számára elfogadhatóvá tegye.37 Magyarország és az örökös tartományok viszo­nyáról illetve alkotmányosságáról szólva viszont Kossuthnál jóval bővebben és egyértelműbben fogalmazta meg, hogy „ha az ausztriai örökös tartományok régi al­kotmányos szabadsága még most is fennállana, vagy ha a kor s igazság kívánata sze­rint ők is az alkotmányos nemzetek sorába lépnének, s az egész monarchia kormá­nyát mind összes rendszerében, mind részleteiben az alkotmányosság szelleme len­gené keresztül: érdekeink s az ő érdekeik — melyek most néha különváltak, néha ta­lán egymással ellenkezők — könnyebben kiegyenlíthetők lennének, az összes biroda­lom egyes részeit is nagyobb érdekegység, több kölcsönös bizodalom kötné össze”.38 A magyar liberális ellenzék önmeghatározását, feladatait és célkitűzéseit megfo­galmazó Ellenzéki Nyilatkozat tehát kollektív alkotás, elsősorban Kossuth és Deák műve. Szövegét valóban Deák öntötte végső formába, sőt, talán még ennél is fonto­sabb, hogy a nyilatkozat forrásául szolgáló, Kossuth által megfogalmazott márciusi 35 Bezcrcdj leveleit idézte: Varga János 1208-1209. p. 36 Mindkét szövegváltozatot közzétette: KLÓM XI. köt. 141-157. p. 37Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp., 1946. 348. p., KLÖM XI. köt. 23-25. p., Varga János 1209. p. 38Kónyi Manó 2. köt. 169. p., vö. KLÖM XI. köt. 156. p. 13

Next

/
Thumbnails
Contents