A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt
szerepének hangsúlyozása mögött, ugyanakkor más források, valamint a nyilatkozat szövegének elemzése segítségével bizonyítható Deák szerzősége is. Bezerédj István a koronatanú, hogy 1847. június 6-án „az alapelvek után Deák által készített nyilatkozat lön elfogadva”. Bezerédj másik levele szerint is Deák szerkesztette a nyilatkozatot, és a titkosrendőrség jelentése szintén Deák által szerkesztett ellenzéki programról beszélt.35 A Kossuth-féle tervezet és a közzétett Nyilatkozat szövegének összevetéséből36 kitűnik, hogy Deák mintegy felére rövidítette le az alapszöveg terjedelmét, és legföljebb a Nyilatkozat szövegének harmadát vette át szó szerint vagy csaknem szó szerint Kossuth tervezetéből. A hosszú közjogi fejtegetések elhagyása után megmaradt szövegrészekben a gondolatok sorrendjét felcserélte, és a mondatokat átszerkesztette. A bevezető részt például erősen összevonta, inkább csak a gondolatmenetét tartotta meg. A kormány alkotmányellenes törekvéseit, illetve a konzervatív párt tevékenységét érintő bírálat hangnemét kihagyásokkal, tömörítéssel enyhítette. A felületesen csupán stiláris változtatásnak tűnő szerkesztői beavatkozás több kérdésben lényeges tartalmi módosulást eredményezett. Taktikai megfontolásból tett gesztust Deák a földesurak számára azzal, hogy az örökváltsággal összefüggő kármentesítés elől kihúzta az „igazságos” szót (amellyel Kossuth a kárpódás mértékét korlátozta volna), az ősiség eltörlését viszont azzal egészítette ki, hogy azt a hitelszerzés biztosítása érdekében is óhajtja. Egészében véve Deák mérsékelte a társadalmi reformkövetelések megfogalmazását, hogy a liberális programnyilatkozatot minél szélesebb kör számára elfogadhatóvá tegye.37 Magyarország és az örökös tartományok viszonyáról illetve alkotmányosságáról szólva viszont Kossuthnál jóval bővebben és egyértelműbben fogalmazta meg, hogy „ha az ausztriai örökös tartományok régi alkotmányos szabadsága még most is fennállana, vagy ha a kor s igazság kívánata szerint ők is az alkotmányos nemzetek sorába lépnének, s az egész monarchia kormányát mind összes rendszerében, mind részleteiben az alkotmányosság szelleme lengené keresztül: érdekeink s az ő érdekeik — melyek most néha különváltak, néha talán egymással ellenkezők — könnyebben kiegyenlíthetők lennének, az összes birodalom egyes részeit is nagyobb érdekegység, több kölcsönös bizodalom kötné össze”.38 A magyar liberális ellenzék önmeghatározását, feladatait és célkitűzéseit megfogalmazó Ellenzéki Nyilatkozat tehát kollektív alkotás, elsősorban Kossuth és Deák műve. Szövegét valóban Deák öntötte végső formába, sőt, talán még ennél is fontosabb, hogy a nyilatkozat forrásául szolgáló, Kossuth által megfogalmazott márciusi 35 Bezcrcdj leveleit idézte: Varga János 1208-1209. p. 36 Mindkét szövegváltozatot közzétette: KLÓM XI. köt. 141-157. p. 37Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp., 1946. 348. p., KLÖM XI. köt. 23-25. p., Varga János 1209. p. 38Kónyi Manó 2. köt. 169. p., vö. KLÖM XI. köt. 156. p. 13
