A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Molnár András: Deák Ferenc a forradalom előtt

alapelvek már eleve magukban foglalták Deák reformelképzeléseit is.39 Az Ellenzéki Nyilatkozat ugyanakkor Deák utolsó lényeges reformkori megnyilatkozásának tekinthető, mert a továbbiakban - egészen 1848 márciusáig - nem vállalt érdemi politikai szerepet.

1847 tavaszán Deák valamennyi Zala megyei hivatali megbízatásáról lemondott. Leköszönt a gyámi választmány elnökségéről is, pedig ezt a munkát mindig szívügyének tekintette. „Már hosszabb idő óta megbomlott egészségem lehetedenné teszi kötelességemnek teljesítését” — írta Deák a megyéhez intézett, február 21-i levelében.40 Zala megye február 22-én kezdődő közgyűlése sajnálkozva mentette fel Deákot mind a gyámi választmány, mind a Szévíz mocsarának szabályozásával megbízott választmány elnöki tiszte alól, de csak ideiglenesen, míg egészsége helyre nem áll.41 A megye soron következő, április 19-i közgyűlésén Deák rövid időre személyesen is megjelent. A „visszatérők közt legnagyobb örömmel szemléltük Deák Ferenc urat, javult egészségi állapotban, mely öröm szűnni nem akaró »éljen« kiáltásokban tört ki” — írta a Pesti Hírlap zalai tudósítója. Deák azonban nem azért vett részt a közgyűlésen, hogy hozzászóljon a megye új tisztújítási szabályrendeletéhez, hanem azért, hogy gyógyulása érdekében — orvosa tanácsára — tervezett hosszabb külföldi útjára való tekintettel elszámoljon hivatali megbízatásaival, ill. a legsürgetőbb feladatokat visszaadja.42

Deák május elején Pestre, onnan pedig a hónap közepén Pozsonyba utazott orvosához gyógykezelésre. Nyugat-európai körútját Ferenczi Zoltán szerint május 25- én, más források szerint június 7. után kezdte meg. Bejárta Ausztriát és Svájcot, megfordult a német tartományokban, rövid időre még Franciaországba is ellátogatott, majd augusztus közepén tért haza Kehidára. Bár otthonában ismét kiújultak rosszullétei, orvosa bizakodott a gyógyulásban. Türelemre intette Deákot, és szigorúan eltiltotta attól, hogy országgyűlési követséget vállaljon.43 Deák szeptember 7-én írta Wesselényinek, hogy megzavart idegrendszerét — orvosai szerint — csak hosszú idő és nyugalom állíthatják helyre, így az országgyűlésre valószínűleg nem tud elmenni. „Amint jelenleg már közel két év óta érzem magamat, még csak elkezdeni sem volnék képes ezen pályát” - kesergett Deák, hozzátéve, milyen fájdalmat okoz neki a gondolat, hogy betegeskedését sokan csak ürügynek tekintik, és azt hiszik, valójában nem akar menni, azért menteged magát betegeskedéssel.44

39 Molnár András 1998. 23-24. p.

40 ZML kgy. ír. 1847:1094.

41 ZML kgy. jkv. 1847:1094., Pesti Hírlap 1847. márc. 11. (844. sz.) 164. p.

42 ZML kgy. jkv. és ir. 1847:1746., Pesti Hírlap 1847. máj. 2. (873. sz.) 284. p.

43 Ferenczi Zoltán 2. köt. 66-68. p.

44Váczy János 189-191. p.

14