Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai
Nádasdy Tamás országbíró szervitoraként feleségül vette Pető Piroskát, a fiágon kihalt Sopron megyei birtokos, petőházi Pető János leányát, szentmiklósi Kovách Tamás özvegyét. Az esküvői tanúk névsora a szervitor dominuszánál elfoglalt pozíciójára is jelzésértékű információt tartalmaz: ugyanis az ünnep fényét maga Nádasdy Tamás felesége, Kanizsay Orsolya és a későbbi nádor húga, Majláth István hitvese, Nádasdy Anna személyes jelenléte is emelte.5 A migráció, a dominusz segítségével létrejött házasság Zeke György számára immáron rövid távon is a vagyoni mobilizáció lehetőségét, a kitörés és felemelkedés esélyét adta, hisz hitvese kezével annak örökségét, a Pető család törzsbirtokát Petőházát avagy Kisendrédet, illetve az elhalt férj révén [fertőjszentmiklósi részbirtokokat szerzett meg. Bár az 1558-ban elhunyt Pető Piroska végrendeletében két házasságból származó gyermekeinek eltartását szabályozta, fekvő javait férjére hagyta, de Zeke Györgynek mindennek ellenére is 1558-1560 között több esetben is meg kellett védelmeznie Petőháza iránti birtokjogát Nádasdy Tamás nádor ellen. A későbbi törzsbirtok stabilizálását csak a leányág, Pető Anna halála után fia, Zeke János tudta végbevinni. A Petőháza birtoklását rögzítő 1592. évi nádori helytartói adománylevél az előző évtizedben beállt változást legitimizálta. Zeke János a viszlóbüki birtokos - maga is Nádasdy szolgálatában álló - Szemcsey László, Orsolya nevű leányát vette feleségül. E házasság érdemi birtokgyarapodással nem járt. Az 1594 júniusában, Esztergom ostroma alatt elhunyt Zeke János rövid életútja egy másik jelenségre hívja fel a figyelmet: őt ugyanis 1586-ban a régió egy ősi birtokos famíliájának képviselőjével, Niczky Istvánnal Sopron vármegye esküdti hivatalára választották.6 E hivatalnyeréstől a Zekék generációkon keresztül vármegyei tisztségeket viseltek. Az egymást követő nemzedékek a család hivatali pozícióit folyamatosan erősítették, a vármegyei hivatalnyerés a családi stratégia fontos részévé vált, melyre a családtagokat felkészítették (pl.oktatás) és ezzel szorosan összefonódva változott a rokonsági kör és növekedett a birtokállomány. Ez a felfelé ívelő tendencia a XVIII. század első felében, Zeke (II). István időszakában érte el csúcsát, amikor is a család a törvény- hatóság meghatározó famíliáinak egyikévé vált. Zeke János és Szemcsey Orsolya házasságából három leány és egy fiú született. A törzsbirtokot, Petőházát a nagyapa nevét viselő György részben megörö5 A családtörténeti összefoglaló két korábbi munkán alapul: Dominkovits Péter A petőházi Zeke család a 16-18. században. In: Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. (Szerk. Á. Varga László), Budapest-Salgótarján, 1995, 15-21. p., Uő: Egy 16-18. századi Sopron megyei nemesi család történetének rekonstrukciója. A petőházi Zekék. Sopron, 1996, Kézirat. (Dominkovits 1996.) 6 Tóth Péter. Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. I. 1579-1589. Sopron, 1994, 902. sz. 89
