Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai
költe, részben lemondás vagy per révén a leányágaktól megszerezte. Házasságával az atyai tradíciókat követte: Nádasdy Pál Vas vármegye főispánja csejtei vára udvarbírájának, a horvát származású Herovits Mihálynak, Magdolna nevű leányát vette feleségül.7 1637. március 15-re datált végrendelete egyrészt bizonyítja dominuszához való kötődését, másrészt a családja lehetőségeit higgadtan felmérő, hagyományt tartó és teremtő gondos családfőt mutatja be. Gyermekei gyámjaként - felesége halála esetén - gr. Nádasdy Ferenc nádort és hitvesét, gr. Révay Juditot, továbbiakban pedig a Nádasdyaknál is familiárisi szolgálatokat vállaló, Esterházy Miklós politikai köréhez tartozó ügyvédet, Megyery Zsigmondot - az egykor nagyhatalmú Sopron megyei alispán, Megyery Imre utolsó fiági leszármazottját - és az ő sógorát, Nagy Lászlót nevezte meg. A végakaratban hasonló fontossággal hangsúlyozta ki gyermekei katolikus hitbeni neveltetését s azt, hogy ők ,,a ’ tanulásban serények legyenek, és a kevés jószágokat ne tékozollják”, egymás szeretetében éljenek.8 A Zeke család petőházi ágát alapító (I.) Györgyöt követő negyedik generáció időszakában, Zeke (I.) István személyében, mind a magánélet, a birtokviszonyok síkján, mind pedig a hivatalviselés terén egy, a família életét, szerepét, kapcsolat- rendszerét alapvetően megváltoztató változássor következett be, mely egyértelmű szintemelkedést hozott. E szintemelkedés révén a petőházi Zeke család a XVII. század második felében Sopron vármegye szerényebb fekvőbirtokkal rendelkező, szervitori szolgálatban álló birtokosai közül rokonsága, birtokai révén a nyugatdunántúli regionális birtokos nemesség soraiba lépett. Zeke (1.) István házassága már önmagában is jelezte a nemesi társadalmon belüli emelkedést. Ugyanis: 1652-ben a gr. Nádasdy Ferencnek olykor familiárisi szolgálatokat is teljesítő Bezerédy György, Sopron vármegye alispánja, Judit nevű leányát vette feleségül. Hitvesének zálogjogon 1000 ft értékben jegyajándékként kötötte a [FertőjSzentmiklós mezőváros határában, az Ikván található kétkerekű vízimalmot, továbbá pontosan meg nem nevezett, a fenti összeget kiegészítő petőházi javait.9 Nem ez volt az első eset, hogy a nagymúltú, kiterjedt rokonsági körrel, birtokállománnyal rendelkező Bezerédy család és a Zekék között házassággal szorosabb kapcsolat jön létre. Még 1638 februárjában Bezerédy János - Bezerédy György öccse - oltár elé vezette Zeke György, Orsolya nevű leányát-Zeke (I.) István testvérét.10 A rokonság eme kölcsönös kialakítását azért 7 SL Zeke cs. lt. 2. d. fasc. 3. sz. n., 17. d. fasc. 22. no. 14. 8 SL Zeke cs. It. 1. d. fasc. 2. no. 38. 9 SL Zeke cs. It. 1. d. fasc. 2. no. 44. 10 Bezerédy János levele Bezerédy Györgyhöz: SL IV. A. 1. b. Sopron vármegye levéltára (Svm. lt.) Sopron vármegye nemesi kis- és közgyűlésének iratai (Svm. kgy. ir.), 1. d. Felsőszeleste, 1638. jan. 1. (Az esküvőt 1638. febr. 14-én, Petőházán tartották meg.) Egy nemzedéknyi idővel később 90
