Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A petőházi Zeke család Zala megyei birtokai

ális részéhez tartozó ún. „regionális” nemesi társadalom, melynek családjai a famíliák fiági kihalása, a leányágakba történő beházasodások, továbbá a vagyoni (és birtokviszonyok) változása miatt a XVI-XVIII. század során szinte folyamatos változásban voltak. Zala megyéből tekintve a XVI-XVII. században az ákos- házi Sárkány és Hagymássy, a XVII-XVIII. század fordulóján az Ebergényi család példája illusztrálhatja az egyes mozgási tendenciákat. E „regionális” nemesi társadalom alapja is a család és a vele kialakult „élő” rokonsági rendszer volt. Az alábbi mégoly vázlatos összefoglalás annak reményében készült, hogy a Zeke család esete általános vonatkozásokat hordoz magában, tán hiányosságaival is indukálhatja párhuzamos családtörténetek elkészítését és a helytörténeti adatoláson felül, a megújult nemességkutatásban újabb szempontokat is felvethet.2 3

A petőházi Zeke család?

A Pozsony megyei Csallóközből származó, csekély ingatlannal rendelkező Zeke család ősi birtokai Nyék községben feküdtek. A XVI. század első felében a csekély öröklött birtokokon Zeke János két fia, György és Udalrik osztozott.4 György életében a nagy változás 1553 januárjában következett be; amikor is

2 A társadalom- és hivataltörténeti vizsgálaton keresztül a nyugat-magyarországi (adott esetben: Sopron, Vas, Zala) regionális nemesség megközelítésének egyik fontos tanulmánya: Gecsényi Lajos: Egy köznemesi család a 17. században. (A Falussyak) In: Házi Jenő Emlékkönyv, (Szerk. Dominkovits Péter, Turbuly Éva), Sopron, 1993, 237-253. p. A példaként említett családok közül az ákosházi Sárkány Zala megyei történetére: Bilkei Irén: Okleveles adatok az ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez. In: Zalai Gyűjtemény 35. 3-16. p.

3 Sem a család-, sem pedig a birtoklástörténeti vizsgálatba nem kerültek bevonásra a leányágak, amit azért is hangsúlyozni kell, mert a XVIII. század során, Zeke József házassága révén a família birtokába Zala, Veszprém, Somogy megyei birtokok jutottak, de azok anyai részjószágokként az öröklés szabályozásával Zeke Juliannára, József leányára szálltak. Az Ádánd, Pöse, Potol, Hetye, Kapói, Csatár, Alsóörs, Kér, Paloznak és Veszprém mezővárosban fekvő javakról: Győr-Moson- Sopron Megye Soproni Levéltára (SL) Petőházi Zeke család levéltára (Zeke cs. lt.) 21. doboz (d.) fasc. 25. no. 54. A petőházi Zeke család fiági leszármazásának genealógiai vázlatát Sümeghy Dezső Sopron vármegye egykori főlevéltárosa már elkészítette. Lelőhelye: SL Sümeghy Dezső főlevéltáros irathagyatéka, 9. d., Zeke család. A Zeke család hivatalviselésére vonatkozó adatok SL Sopron vármegye levéltára, Sopron vármegye nemesi kis- és közgyűlési jegyzőkönyveinek, továbbá iratainak sorozataiból származnak.

4 Zeke Udalrik és két fia, Pál és János 1520-ban, egy II. Lajos királytól július 10-re datálva kiadott oklevélben kaptak „nova donatio”-t a Pozsony megyei Nyék és Nagymad községekben. Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának oklevél gyűjteménye. I. rész: Középkori oklevelek (1236-1526). Sopron, 1928, No. 119., 189-190. p.

88