Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről
Végvár Korábban előírt Tényleges lovas gyalogos összesen lovas gyalogos összesen Sárvár 300 500 800 297 499 796 Rum 25 50 75 25 50 75 Bodonhely és Mórichida50 5050 50 Pölöske 50 60 110 39 60 99 Egerszeg 10 30 40 10 30 40 Egervár 25 50 75 25 50 75 Szentgrót 25 50 75 25 50 75 Kapornak 50 50 100 50 50 100 Zalavár20 2020 20 Sárvárhoz tartozók összesen 485 860 1345 471 859 1330 Mindösszesen 966 1500 2466 958 1649 2607 A lajstromban szereplő húsz végvár kis módosítással a Batthyány-tervben szereplő adatokat mutatja. így biztosan kijelenthetjük, hogy a Haditanács által elfogadott koncepció alapját Batthyány Ferenc tervezete képezte. Az általa javasolt, több mint harminc várból azonban csak húsz „felszerelése” történt meg 1601 augusztusáig. (Vö. 2. térkép.) Az újonnan építendők közül csak Hollós és Sze- csőd szerepel a kimutatásban. Nem került királyi katonaság Csányba, Bérbe, Vátra, Vágba, Sebesre és Keszőre, tehát a legapróbb helyekre. Nem szól Lentiről, Lendváról és Csesztregről, azaz a déli várkörzetről, valamint Kemendről és Szentgotthárdról. Egyetlen olyan vár van, amely csak Zrínyi György tervezetében szerepelt, Ma-gyarósd. Körmend esetében pedig a gyalogság létszámát csökkentették 500-ról 300 főre. Az 1601-ben összeírt létszám azonban a Haditanács által elfogadottnak 106 %-a volt. Ha ezt az előírt és a tényleges sereget összevetjük, láthatjuk, hogy a gyalogok többen voltak az előírtnál. Oka a körmendi 100 fős többlet, valamint az 50 fős csörötneki legénység. Az első esetben kézenfekvő magyarázatnak tűnik Batthyány eredeti tervére gondolva az ő mesterkedését látni a dolog mögött. O, mint a körmendi királyi őrség kapitánya feltehetőleg könnyen elérhette a változtatást. Csörötnek esetében a magyarázat nehezebb. Batthyány eredeti listáján szerepelt, mégpedig 25 lovassal és 50 gyaloggal, de a végleges döntésnél nem írtak elő 81
