Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről

tettek kastélyáról, amelyben lőportorony és templom is állt.48 Falait öt bástya tagolta, ebből öt ó-olasz típusú volt. A kanizsai védelmi rendszerben is fontos szerepet töltött be, annak felbomlása után pedig - mint a törökök vonulási útvonalába eső vár - jelentős elővéddé vált.

A kolostor természetes védelmét szintén a mocsarak képezték. Kapornak előtt egy kisebb gerinc metszi át a völgyet, ami a mai napig vízválasztóként funkcionál. Az innét lefolyó vizek Kapornak előtt új mocsarat képeztek. Itt az elláposo- dásban jelentős szerepe lehetett a vizet visszatartó és szétterítő kapor-naki, és a feljebb fekvő gyűrűsi malom gátjának is.49

Kapornakkal ellentétben Kemend középkori vára magaslaton állt. A Zala folyó völgye felett uralkodó egyik dombon épült kőből. Védelmét a környék áthatolhatatlan erdei és mocsarai jelentették. Fontos megfigyelő és hírtovábbító szerepjutott neki.

Istvánd és Szepetk között már korszakunkban is volt átkelő a Zalán. A későbbi források 180 öles hídtöltésről írnak.50 Nádasdy Ferenc javaslata az istvándi megfigyelőhely építését illetően érthető, hiszen a hajdani Kanizsa-patak északi ága, a Foglár épp a település mellett ömlik a Zalába. A partján futó, Kanizsa irányából érkező út pedig itt kapcsolódik a Körmenden át Bécsbe tartó úthoz.

Zalabérnél a Zalán „...még az ell múlt háborusághos törökös üdökben is, mindenkoron vámot szedtek az ollyatinoktul, az kik az hidon által jártak.”51 Erősségének keletkezési ideje azonban bizonytalan. Talán a zalabéri Horváth család várszerűen megerősített kastélya lehetett. Katonai jelentőségre az emelte, hogy a Zala és a Foglár közötti dombvidéket észak-déli irányban metsző völgyet uralta, ahol a törökök a jól szemmel tartott főútvonalakat kikerülve a béri hídhoz juthattak s onnét tovább a Zalán túli vidékekre, a Farkaserdejére.52 Ez azonban azt feltételezi, hogy magaslaton állt őrhelye, ahogyan azt a reformkorban le is írták róla. „A Török hadak alatt nevezetes Erőssége és Várja volt - A Természettől a katonai vigyázó állásokra igen alkalmas; az 1809-ik Frantzia háborúban is egyik Dombja vigyázó helyül szolgált...”53 Ennek azonban ellentmond 1569-ből ismeretes alaprajza, mely szerint a vár a Zala folyó szigetén helyezkedett el, négyzet alakú volt, belsejében két toronnyal.54 Egyelőre nem bizonyítható, hogy két különböző erődítményről van-e itt szó, vagy csupán rajzolói tévedésről. Annyi min48 H. Takács Marianna'. Magyarországi udvarházak és kastélyok. Budapest, 1970, 220. p.

49 Kelenik 1995. 168. p.

50 Pais 1942. 10. p.

51 Uo. 12. p.

52 Vándor László'. Bér vára. Zalai Hírlap, 1991. nov. 16. 8. p.

53 Bencze 1986. 56. p.

54 Vándor. Zalai Hírlap 1991. nov. 16. 8. p.

77