Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről

pusztítást okozhatott. Mercoeur herceg seregével északi irányba, Körmend környékére vonulva dúlta fel a vidéket. Kanizsán pedig az oszmánok kezdték meg késedelem nélkül a berendezkedést, a boszniai bég, Dervis pasa vezetésével.19 Valamivel későbbről megtudhatjuk a vár fegyvereseinek hozzávetőleges létszámát is. „Canysan 17 Corbasi [csorbadzsi] maradót, ki alat száz ember wagyon, ky alat két száz, ky alat három száz ky alat Chyak öthwen, lowast nem tuggya menyt hattanak de nem sokat mert kytzyn az hel.” - írta Eőrsy Péter esztergomi vicekapitány Mátyás főhercegnek egy kémjelentés alapján.20 Sajnos a kanizsai török sereg létszámának pontosabb meghatározása e korszakra nézve még a további kutatások feladata.

A megsemmisült védelmi rendszer helyébe sürgetően szükséges volt létrehozni Zala és Vas megyék területén egy új várláncolatot. Ez a korábbira merőlegesen a Zala és a Rába folyók völgyében mélységében tagolva épült ki. Ennek a „Kanizsa ellen vetett végvárak” néven szereplő végvidéknek terveit 1600 novemberében kezdték el kidolgozni. Létrehozásakor különböző szempontokat kellett figyelembe venni. Egyrészt meg kellett akadályoznia a Zala folyó völgyébe történő oszmán behatolást és a Balaton északi partjának megközelítését, másrészt fel kellett tartóztatnia a Rába folyó hídfői (Sárvár és Körmend), valamint Stájerország északi és Alsó-Ausztria déli részei felé az esetleges előrenyomulást.

Miközben Bécsben az Udvari Haditanács, Grazban pedig a stájer rendek tárgyalásai folytak, a védekezés lehetőségeivel helyi szinten az elsők között Vas vármegye közgyűlése foglalkozott november 25-én. Ismét felvetették a Rába folyó vonalának őrhelyekkel történő biztosítását és őrséggel való ellátását.21 Elengedhetetlennek tartották az átkelőhelyek lezárását is. Ezért szükség szerint fák kivágásával, árkok és csatornák ásásával vagy a folyó medrének máshova terelésével és palánkok építésével Sárvártól Szentgotthárdig elrendelték a Rába partjának, valamint a Csernec-pataknak a megerősítését.22 Decemberben már várme- gyei gyalogságot is rendeltek a Rába átkelőinek őrzésére, portánként egy jól felfegyverzett és puskával ellátott gyalogost.23 Mindezeket az intézkedéseket az oszmán terjeszkedési igény tette szükségessé. 1601 januárjában ugyanis Damad

19 MOL P 1314. Missiles No. 53 731. A fent említett török méltóságviselö feltehetőleg Mosztari Dervis pasa, aki részt vett Eger várának meghódításában, 1600-ban boszniai beglerbég. A Kanizsán betöltött funkciójáról eddig nem került elő más adat. In: Saftet Beg Basagic: Znameniti Hrvati BoSnjaci i Hercegovci u Turskoj carevini. Zagreb, 1931, 17. p.

20 Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof-, und Staatsarchiv (ÖStA HHStA) Staatenabteilungen Ausserdeutsche Staaten, Türkei, Karton 84. 1600. Okt-Dez. fol. 130-131.

21 ÖStA Kriegsarchiv (KA), Alte Feldakten 1594. W 524/4 fase. 37.

22 Tóth Regeszták 243. p. (719.).

23 Tóth Regeszták 251. p. (756.).

65