Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről
Ibrahim pasa nagyvezír (1599-1601) már az őrségi települések hódolását akarta elérni.24 Ezzel szemben a török pusztításának jobban kitett Zala vármegye közössége nem a védelem megszervezéséről intézkedett, hanem Mátyás főherceghez küldött követei által az 1601. január 25-ére összehívott országgyűlésen Kanizsa felszabadítását szorgalmazta.25 Törekvésük érthető, hiszen a váraitól megfosztott megye saját védelmére egyáltalán nem lehetett képes. A helyzet nehézségét mutatja az 1601. évi országgyűlés 29. cikkelye is, mely felhívja a figyelmet a Kanizsáig nyúló, annak elvesztése után őrség nélkül maradt terület védelmére. A törvény szövege szerint „A Karok és a Rendek a legtanácsosabbnak ítélik, hogy ne csak mindig a Rába folyó átjáróját és gázlóit őrizzék, hanem a Kanizsához közelebb fekvő többi erősséget is, tudniillik Pölöskét, Egerszeget, Kapornakot, Zalavárt, Kemendet, Nemptit, Szécsiszigetet, Szent- Grótot, Szemenyét, Alsó-Lendvát is addig, amíg Kanizsát Isten jóvoltából visz- szavehetik, a szükséghez képest katonasággal és lőszerekkel megerősítsék és kijavítsák, és azok közül kettőt vagy hármat fővéghelyül kiválasszanak...”26 Ez az országgyűlési határozat tette közzé először a magyar rendek részéről a Kanizsával szemben kialakítandó zalai végvidék szerkezetét és leendő várainak sorát. Megszületését azonban a magyar főurak hosszas tervező munkája előzte meg. A törvény szövege az ő munkálataik eredményét őrzi. A továbbiakban az általuk készített dokumentumokon keresztül vizsgálom a védekezés alternatíváit. Az itt feldolgozásra kerülő, az Udvari Haditanácsnak benyújtott tervezeteket magyar nagybirtokosok, név szerint Zrínyi György (1549-1603), Nádasdy Ferenc (1555-1604) és Batthyány II. Ferenc (7-1625) készítették, és juttatták el 1600/1601 fordulóján Bécsbe. (Lásd 1. térkép.) Zrínyi és Nádasdy esetén csak a Kriegsarchivban őrzött változatot ismerem, míg Batthyány Ferencnek fennmaradt az előmunkálatokat is őrző szöveges, számadatokkal „fűszerezett” kimutatása. Esetében ezt teszem közzé és nem a Haditanácshoz eljuttatott csupán létszámokat tartalmazó kivonatot. Az egyes tervezetek a védekezés különböző lehetséges módozatait mutatják be. Az azonban általánosan megfigyelhető, hogy a megbízott urak saját birtokközpontjuk szűkebb vagy tágabb értelemben vett régióját „dolgozták fel,” és annak védelmére tettek javaslatokat. Számszerű adatokat csak Batthyány terve24 MOL P 1314. Missiles No. 20 699. A következő falvak hódolását követeli: Bajánháza, Bükalja, Dávidháza, Felsőrákos, Hodos, Ispánk, Kápolnásfalu, Kapornak, Kerca, Kotormánszeg, Nagyrákos, Oriszentpéter, Pankasz, Senyeháza, Szaknyér, Szata, Szomoróc, Szalafő. 25 Bilkei- Turbuly: Regeszták 124. p. (787.). 26 CIH. 1601/XXIX. te. A törvény szövege megtalálható az ÖStA KA HKR Akten Registratur, 1601. März. No. 179. föl. 8. jelzet alatt is. 66
