Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
lehetőséget kell adni arra, hogy a szocialista alapelvek betartása mellett a termelőszövetkezetek az alapszabályt a helyi viszonyokhoz mérten módosíthassák, rugalmasabbá, hajlékonyabbá tegyék, hogy ily módon a tagság még jobban érezze: valóban ő a gazdája termelőszövetkezetének. ”108 A termelőszövetkezetek gúzsbakötöttségének - Fehér Lajos által is szorgalmazott - feloldása távlatilag, a középparasztok megnyerése szempontjából is nagy jelentőséggel bírt.109 A tsz-ek gazdálkodásának helyzetéről érkező hírek javuló munkafegyelemről, munkakedvről és ebből adódóan a tavaszi, nyári munkák időbeni, jó minőségű végzéséről számoltak be. Ez a tény azonban nem tudta elcsitítani az FM vezetőinek fent említett „kirohanásait” a mintaalapszabály szellemétől eltérő, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését akadályozó helyi megoldások ellen. így hát az FM és a KB Mezőgazdasági Osztálya között zaj ló - a tsz-ek alapszabály módosításait is érintő - viták az MSZMP országos értekezletéhez közeledve nem hogy csendesedtek volna, hanem méginkább felerősödtek. A júliusban kiadott Agrárpolitikai Tézisek az általunk vizsgált termelőszövetkezeti kezdeményezésekről a következő — meglehetősen kozmetikázott - helyzetértékelést adták, melyben kifejezték a helyi megoldások bizonyos keretek közötti támogatását is: „ Bár termelőszövetkezeteink zöme szilárdan kitartott a munkaegységrendszer mellett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseket, új módszereket, amelyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel, s a munkaegység-rendszer továbbfejlesztését, megjavítását célozzák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati alkalmazásukban szerzett tapasztalatokat hasznosítani kell. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek, a szocialista alapelvek betartása mellett, a helyi viszonyoknak megfelelően módosításokat eszközöljenek az alapszabályzatukban. ”110 1957 augusztusában, alig egy hónappal az Agrártézisek kiadása után az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága határozatot hozott a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításának céljából.111 A termelőszövetkezeti működés ebben összefoglalt alapelvei már némi eltérést mu108 Fehér 1957. 36. p. 109 Ez a probléma már az Agrárpolitikai Bizottság 1957. február 20-i, első ülésén is előkerült annak az alapvető kérdésnek a megvitatása során, hogy miért nem lép be a középparaszt a szövetkezetbe. MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/18. ő. e. Jegyzőkönyv az Agrárpolitikai Bizottság 1957. február 20-i első üléséről. 110 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai (1956-1962). Budapest, 1973, 116. p. 1,1 Uo. 123-133. p. 395
