Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
tattak az Agrártézisektől.112 Amíg az Agrárpolitikai Tézisekben a munka szerinti elosztás elvéhez semmilyen konkrét jövedelemelosztási formát nem kapcsoltak, addig az augusztusi tsz-határozatban már egyedül üdvözítőnek a munkaegységrendszert látták. Ez a módosítás kísértetiesen emlékeztetett az FM vezetés elképzeléseire. Ennek alátámasztására álljon itt Keresztes Mihály, földművelésügyi miniszterhelyettesnek a már említett júliusi írásából egy részlet: „...a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek csak azt tekintjük, amelynél közösek a háztáji gazdaságot meghaladó termelőeszközök — beleértve az állatállományt is ahol a termelés minden ágában közösen végzik a munkát és azt az addig legjobban bevált módon: a munkaegységekkel mérik. ”113 Az említett nyári agrárhatározatok után a tavasszal fellángolt viták nemhogy szűnni kezdtek volna, hanem az FM vezetés által indított offenzíva miatt, ősszel újra felerősödtek.114 Míg a tavaszi, nyári munkák időbenisége, minősége a KB Mezőgazdasági Osztályának malmára hajtották a vizet, addig őszre az FM vezetői rábukkantak néhány olyan termelőszövetkezeti fejleményre, melyek jó hivatkozási alapul szolgáltak annak bizonygatására, hogy a Fehér Lajosék által vallott nézetek, milyen veszélyes folyamatokat idéznek elő a tsz-eknél. Egyrészt azt emelték ki, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom önkéntességének túlzott hangoztatása oda vezetett, hogy alig alakultak új tsz-ek. Másrészt a szövetkezetek új jövedelemrészesedési formáinál több negatívumra akadtak. Az egyik az volt, hogy az állami és egyéb kötelezettségek rendezését a tagsági részesedés kifizetése megelőzi. Erre már korábban is felhívták a figyelmet. A másik pedig a nagyarányú természetbeni részesedéshez kapcsolódott. Nemcsak azt vetették fel, hogy a tagságnak kiosztott takarmány gátolja a közös állattenyésztés kialakítását, illetve fejlesztését, hanem leginkább azt sérelmezték, hogy a tagsághoz kiáramló nagymennyiségű termény miatt igen alacsony szintű volt a tsz-ek áruértékesítési tevékenysége, főleg ami az állami felvásárlást illette. Az agrárpolitikában a baloldali, dogmatikus nézetek őszi felerősödése egy szélesebb folyamatba illeszkedett. A kommunista és munkáspártok 1957. novemberi moszkvai értekezlete ugyanis a termelési eszközök túlnyomó részének K 112 Hasonlóképpen értékeli Pető Iván - Szakács Sándor munkája is az 1957 augusztusi termelőszövetkezeti határozatot: „Ebben nem alapjaiban, de hangvételében már eltértek az egy hónappal korábbi agrárpolitikai tézisektől, s így tovább távolodtak az 1956. novemberi kormányfelhívástól.” Pető - Szakács 1986. 308. p. "3 Keresztes 1957. 3. p. 114 Nyomon követhető volt ez a sajtóban is. Lásd Dögéi Imre: Mezőgazdaságunk egyes kérdései. Agrártudomány, 1957. 10. sz. 1-7. p.; Márczis Antal: Termelőszövetkezeti mozgalmunk egyes kérdései. Agrártudomány, 1957. 12. sz. 63-65. p. 396
