Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
fel leginkább a figyelmet. Az első arra vonatkozott, hogy a begyűjtésről a felvásárlási rendszerre való áttéréssel, az új gazdasági feltételek közepette - a mintaalapszabályban rögzített — maradékelvű jövedelemelosztás volt a legfőbb megtestesítője az állami akaratnak a tsz-ek irányában. Ugyanakkor a jövedelemrészesedés terén kiformálódott helyi megoldások éppen ennek működését bizonytala- nították el. Ugyanis mind a részes műveléssel, mind az évközbeni természetbeni premizálással kijátszhatóvá vált a maradékelv, azaz a tagsági igények kielégítése megelőzhette, illetve megelőzte az állami kötelezettségek teljesítését. Távlatilag pedig attól tartottak, hogy egy későbbi (Dögeiék elképzelései szerint nem túl távoli) nagyszabású kollektivizálás során ezen megmaradt - az állam érdekeire nem túlságosan figyelő — tsz-ek példáját veszik majd át az újonnan létrejövő szövetkezetek. Ezzel szemben Fehér Lajosék úgy látták, ha teret engednek a tagság anyagi érdekeltségét előmozdító jövedelemrészesedési, munkaszervezeti, stb. megoldásoknak, akkor nemcsak a meglévő tsz-ek fognak eredményesebben gazdálkodni, hanem e helyi kezdeményezések tanulmányozásával, felhasználásával eredményesebben - a múltbeli hibák — elkerülésével valósíthatják meg a majdani átszervezést. E kérdéskör központi helyet foglalt el Fehér Lajosnak, az MSZMP KB Politikai Akadémiáján május 20-án tartott előadásában, s aztán a szélesebb közönségnek szánva, a Társadalmi Szemle augusztusi-szeptemberi számában megjelent írásában is.106 Az előadás forrásértékét növeli, hogy egy olyan központi előadássorozatba illeszkedett, melynek célja a legfontosabb politikai és ideológiai kérdések és a velük kapcsolatos jobb- ill. baloldali elhajlások tisztázása volt.107 A tsz-ek alapszabály módosító törekvéseit illetően Fehér Lajos elutasította ugyan a mintaalapszabályzat eltörlését, ugyanakkor nem látta szükségét az addigi merevségnek, sok megkötöttségnek. „A termelőszövetkezeti paraszt sem szereti ugyanis azt, ha minden lépését előre megszabják, »szájába rágják.« Éppen ezért állam irányító szerepét a termelőszövetkezetek felé. A termelőszövetkezetek megszilárdításáért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért elsősorban is és mindenekelőtt a párt és állami szerveink felelősek. Ezt másoknak nem adhatjuk át és nem is adjuk át. ” Uo. 106 Fehér Lajos'. A magyar mezőgazdaság fejlődésének útja. Előadás az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. Budapest, 1957. Uő: A termelőszövetkezetek erősítésének feladatai. Társadalmi Szemle, 1957. 4-5. sz. 1-24. p. 107 „Áprilisban ennek érdekében beindult a párt vezetésének reprezentatív előadássorozata, amelynek szövegeit az Ideiglenes Intéző Bizottság vitatta meg és fogadta el, tehát - legalábbis fő vonalaiban — a testület hivatalos álláspontjának tekinthetők... A Politikai Akadémiai előadássorozatból... Fehér Lajos előadása őrizte leginkább az 1956. november 4-e utáni, a reformgondolatoktól megérintett pártprogram szellemét. ” Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. III. köt. 1957. április 5. - 1957. május 17. Budapest, 1993, 11-12. p. 394
