Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
szerveink vezetői közül egyesek nem egy esetben különböző álláspontot foglalnak el az egyes fontos elvi kérdésekben. ” 1957 május végén Zala megyébe látogatott Dögéi Imre, s bár az országos pártkonferencia előkészítése volt a központi kérdés, mégis felszólalásában kitért a tsz-ekre is. A velük kapcsolatos álláspontját még az előbb idézett feljegyzésénél is nyíltabban, keményebben fejtette ki: „A másik dolog, amiről nagyon sokat beszélnek, fecsegnek mostanában, hogy minden szövetkezet csinálja meg a maga alapszabályát, úgy ossza el a jövedelmet, ahogy akarja, ne szóljunk bele, mert akkor megsértjük az önkéntességet. Ez elvtársak semmi más, mint az ellenség céltudatos, bomlasztó munkája. Ebbe mi nem megyünk bele. Azt mondjuk, hiába fecsegtek arról, hogy így a magyar sajátosság úgy a magyar sajátosság, semmi újat nem hoztatok, a mintaalapszabálynál jobbat nem alkottatok, a jövedelemelosztásnál, a munkaegységnél jobb módszert nem találtatok, csak rosszabbat, ezért mi kitartunk emellett. A mintaalapszabály alapelvei jók, a munkaegység, mint a munka mérésének eszköze jó, ettől az alapelvtől eltérni nem kell, az egy más dolog, ha néhol ezt az alapelvet meg nem sértve igazítanak valahol, de az alapelvet megsérteni nem szabad, ez a szövetkezet felbomlasztását, dezorganizá- lását okozza. ”103 104 A tsz-ek kezdeményezései körüli vita alapját az a felemás helyzet teremtette meg, hogy 1956/57 fordulóján az országos vezetés - mint utaltunk rá - több alkalommal is állást foglalt a szövetkezeti ügyekbe való külső beavatkozások ellen és a tagok azon joga mellett, hogy a szövetkezet működési szabályzatát és jövedelemelosztási formáit maguk határozhassák meg, ugyanakkor hivatalosan mégsem vonta vissza a mintaalapszabályt. Dögeiék ezt a szituációt azért tartották különösen veszélyesnek, mert szerintük e helyi kezdeményezések a központi irányítás hatóerejének csökkentése irányába hatottak.105 E problémának egy aktuális és egy jövőbeli vetületére hívták 103 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 17/2. ő. e. Dögéi Imre feljegyzése a mezőgazdaság szocialista átszervezésének néhány problémájáról. 1957. április 16. 104 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 2. ő. e. Jegyzőkönyv az MSZMP Zala Megyei Nagyaktíva üléséről 1957. május 29. 105 Dögéi Imre az előbb említett 1957 május végi Megyei Nagyaktíva-ülésen ezt a kérdéskört is érintette: „Azt mondták és azt mondják ma is, hogy nem kell a szövetkezetekkel hogy törődjön a párt, sem az állam, mert akkor beleavatkozik az életükbe. Ez egy nagyon veszélyes nézet elvtársak. Helytelen az a nézet ha egyszer már megvan a szövetkezet, azt magára lehet hagyni, hogy már nem kell a pártnak vele törődni. A szövetkezet az csak egy forma, attól függ, hogy milyen tartalommal töltik azt meg ahhoz, hogy az a munkásosztály bázisa és ne az ellenforradalmárok bázisa legyen. Minden attól függ, hogy kik vezetik. Ebből következik, hogy a szövetkezetekkel igen is a pártnak és az államnak törődni kell, igen is semmiféle érdekvédelmi szervezet nem pótolhatja a párt és az 393
