Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
gépvásárlását, s megtiltotta a gépállomásoknak, hogy a tsz-ek saját traktorához munkagépet adjanak bérbe.60 A termelőszövetkezeti tevékenységi kör kibővítése a feldolgozás és értékesítés irányába szintén egyfajta függetlenedést jelzett, mégpedig a különféle termeltető, felvásárló és értékesítő vállalatoktól. A tsz-ek önállósodása alapvetően abban a törekvésben öltött formát, hogy saját szövetkezeti közösségük életét maguk formálhassák, azaz a törvényes rendelkezések keretein belül maguk dolgozhassák ki alapszabályukat. Ez egyet jelentett azzal, hogy életükbe, gazdálkodásukba merev sémák erőltetésével senki se szólhasson bele. A termelőszövetkezeti kezdeményezések pozitív megítélése, mi több támogatása tükröződött a kormány 1956. november 27-i, a parasztsághoz intézett felhívásában: „A kormány szükségesnek tartja olyan szövetkezeti törvény megalkotását, amelyik kimondja, hogy a dolgozó parasztok maguk válasszák meg a szövetkezeti formát, maguk határozzák meg a szövetkezet működési szabályát és maguk döntsenek a jövedelemelosztás módjáról. A kormány nem tűr semmiféle beavatkozást a szövetkezet ügyeibe. ”61 Az 1957. január 5-i kormánynyilatkozat hasonló szellemben állt ki a szövetkezeti önállóság biztosítása valamint a szövetkezetek ügyeibe történő beavatkozás elítélése, s megakadályozása mellett.62 Igen biztatóak s bátorítóak voltak az új szövetkezeti törvény munkálatairól érkező hírek is. Pál József, a törvényelőkészítő munkabizottság elnöke úgy nyilatkozott egy interjúban, hogy a törvényjavaslat értelmében megszűnne a központilag kidolgozott kötelező alapszabály, amely eddig lehetetlenné tette a szövetkezés szabadságát.63 Ezt erősítette meg a Szabad Föld hasábjain, február közepén „Mi lesz az új szövetkezeti törvényben?” címmel megjelent írás is. Ez a cikk felhívta a figyelmet arra, hogy addig is míg a javaslatból törvény lesz, a tsz-ek maguk állítsák össze alapszabályukat.64 Az országos szintű megnyilatkozások érintése után így összegezhető a Zala megyei vezetés álláspontja az alapszabály kérdésében: „A régi alapszabálynak, amellett, hogy egy egész sor jó tételt is tartalmaz, igen komoly hibái vannak, 60 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/2. ő. e. Jelentés az Intéző Bizottság számára a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről. (Falusi Osztály) 1957. május 29. 61 Magyar Közlöny, 1956. november 27. 580. p. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása a parasztsághoz! 62 Szabad Föld, 1957. 2. sz. (január 13.) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról. 63 Népszabadság, 1957. 11. sz. (január 13.) A szocializmus eszméi, a magyar hagyományok alapján működjenek a falusi szövetkezetek. (Készül a szövetkezeti törvényjavaslat.) 64 Szabad Föld, 1957. 7. sz. (február 17.) Mi lesz az új szövetkezeti törvényben? 377
