Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958
aminek az oka az, hogy a szovjet kolhozok alapszabálya van szóról szóra lefordítva. Most az a legfontosabb feladat, hogy segítsük azokat a termelőszövetkezeteket, akik új úton, saját alapszabályt akarnak kidolgozni; tanulmányozzuk és a jó oldalait terjesszük el. ”65 A termelőszövetkezeti gúzsbakötöttség kiskátéjaként funkcionáló alapszabálynak - amint a fenti idézetben is történt rá utalás - szovjet előzményei voltak. A szovjet artel-típusú szövetkezeti forma ismérveit az 1935. évi mintaalapszabály rögzítette. A főbb szabályok a következők voltak. A közös munkát brigádok és munkacsapatok formájában szervezték, minden tagnak meghatározott munkamennyiséget kellett teljesítenie, s a végzett munkát munkaegységekben mérték. A közös gazdaság jövedelmét - természetben és pénzben - eszerint osztották el, miután az állami kötelezettségeket teljesítették és a közös szövetkezeti alapokat létrehozták.66 A kolhozok gazdálkodásának 1935-ben kötelező érvénnyel előírt rendje - kisebb módosításoktól eltekintve - majd két évtizeden át lényegében változatlan maradt. Az SZKP KB 1953. szeptemberi plénuma után került sor jelentősebb változtatásokra. így 1948-ban a magyar termelőszövetkezetek első alapszabályának megalkotásakor még az 1935-ös szovjet szabályzat szolgált mintául. Az 1950. évi módosítás után Magyarországon 1953-ban került sor új mintaalapszabály kibocsátására, mely 1955-ben némileg módosult. Arra a kérdésre, hogy mi is volt a fő gond a termelőszövetkezeti mintaalapszabállyal, a legkézenfekvőbb válasz úgy szól, hogy a mintaalapszabály csak nevében volt minta, a valóságban azonban minden betűje kötelező volt. A mintaalapszabályt sok helyen betű szerint akarták végrehajtatni, s különösen 1953-ig attól semmiféle eltérést nem tartottak megengedhetőnek. Pedig abból adódóan, hogy a mintaalapszabály a tsz-eknek sokkal inkább mozgalmi, mint üzemi megszervezését követte, kevés iránymutatást adott ahhoz, hogyan szervezzék meg a 65 ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Az MSZMP Zala Megyei Intéző Bizottság Mezőgazdasági Alosztálya jelentése a zalai termelőszövetkezetek helyzetéről. 1957. február 22. 66 A szovjet kolhozok működésének jellegzetességeiről bővebben lásd: Csizmadia Ernő: Két út — két világ. Budapest, 1962, 248-253., 255-278. p.; Kaminszkij, A.E.: Organizacija zvenev v peredovyh kolhozah. Moszkva, 1948.; Nazarcev, N.: Kolhoznij trudoden’. Moszkva, 1951.; Szakács Sándor. A Szovjetunió mezőgazdasága (1917-1939). Agrártörténeti Szemle, 1979. 1-2. sz. 95- 141. p.; Szövetkezetek a Szovjetunióban. Szövetkezetek Országos Szövetségének Kutató Csoportja, Tanulmányok. 18. 1960. 16-28. p.; Trapeznyikov: Borba partiji bolsevikov za kollektivizaciju szelszkogo hozjajsztva v godii pervoj sztalinszkoj pjatiletki. Moszkva, 1951, 122-131., 185-197. p.; Wädekin, K-Eu.: The Soviet Kokhoz: Vehicle of Cooperative Farming or of Control and Transfer of Resources. In: Cooperative and Commune. The University of Wisconsin Press, 1977. 378
