Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

nulmány a gazdaság- és társadalomtörténeti elemzés módszereit is felhasználva, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak egy csoportja, a termelőszövetkezeti tagság sorsának alakulását követi nyomon Zala megye viszonylatában 1956 és 1958 között.33

Az 1956. október 23-át követő hetekben, feloszlott a megyében 104 mezőgazdasági tsz (a 126-ból) és az összes termelőszövetkezeti csoport. A megmaradt 22 tsz is meggyengült, egyrészt mert sok tag lépett ki, másrészt pedig mert földterületük, állatállományuk és gazdasági felszerelésük is megfogyatkozott. Az 1956. október 1-jén regisztrált 6674 termelőszövetkezeti családhoz tartozó 10 361 fős tsz-tagságból december elsejére már csak 317 család és 630 tag volt termelőszövetkezeti kötelékben. A zalai tsz-ek 1956. október eleji 53 937 kh összterületéből (36 758 kh szántó) 1956. december elejére 5549 kh, s azon belül mindössze 3600 kh szántó maradt. Mindez azt is jelentette, hogy a tsz-ek az 1956. október előttiekhez mérten kisebb átlagterületűek lettek. A továbbműködő szövetkezetek taglétszáma átlagosan 28-29 fő, átlagterülete pedig 252 kh (164 kh szántó) volt. A taglétszám és a terület erős lecsökkenése mellett igen nagy problémát jelentett az állatállomány és a gazdasági felszerelés jelentős részének elvesztése. A szarvas- marha összállománynak 16,3 %-a, a tehénállománynak 15 %-a, a sertésállománynak 18,4 %-a, az anyakoca állománynak 23,5 %-a maradt meg. A termelőszövetkezeti vagyont ért károsodást 13 840 000 Ft-ra becsülték.34

Milyen sajátosságok húzódtak meg az előzőleg ismertetett adatok mögött? A megye területén legnagyobb mértékben egyrészt az 1955/56-os szervezésű mezőgazdasági termelőszövetkezetek, másrészt pedig az I. típusú tszcs-okból térgazdálkodásra való áttérése. A felsorolt intézkedésekről információ található az alábbi munkákban: Gyenis 1976.; Pető-Szakács 1985. 298-302., 305-308., 363-364., 381-382., 433-440. p.

33 A tsz-ek kereteit érintő ill. az azokon belül zajló változások bemutatásakor alapvetően két korabeli jelentésre támaszkodtunk, melyek adatait összevetettük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hasonló anyagaival. ZML MSZMP ir. 1. f. 1957. 29. ő. e. Az MSZMP Zala Megyei Intéző Bizottság Mezőgazdasági Alosztályának jelentése a termelőszövetkezetek helyzetéről. 1957. február 22. MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/2. ő. e. Zala megyei jelentés a földművelésügyi miniszter 20/B/1957. számú utasítása alapján a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági és politikai helyzetének felülvizsgálatáról. 1957. május 9. Ezen utóbbi jelentés néhány részlete megtalálható: Zala megye történelmi olvasókönyve. Helytörténeti szöveggyűjtemény. (Szerk. MolnárAndrás) Zalaegerszeg, 1996, 368-370. p.

34 A Zala Megyei Ügyész 1958. II. negyedévében vizsgálat tárgyává tette „az ellenforradalom idején elhurcolt termelőszövetkezeti vagyontárgyak visszatérítésének mikénti állását.” A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a 13 milliót meghaladó kinnlévőség 1958 tavaszára mindössze 80 000 Ft-ra apadt. ZML MSZMP ir. 1. f. 1958. 37. ő. e. A Zala Megyei Ügyészség 1958. II. negyedévi jelentése.

370