Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Varga Zsuzsanna: Érdek, érdekeltség, érdekérvényesítés a termelőszövetkezetekben, különös tekintettel a zalai szövetkezetekre. 1956-1958

melőszövetkezetté fejlesztettek oszlottak fel. (Ez nem túlságosan meglepő, ha visszagondolunk - az általunk már érintett - 1956 tavaszi-nyári zalai fejleményekre.) Különösen nagyarányú volt a tsz-ek szétesése a lenti és letenyei járásban, mert ott a szövetkezetek nagy többségét kulákok vagy kitelepítettek portáján alakították ki. Az igénybevett épületeket aztán 1956 október-novemberében a tulajdonosok visszaszerezték a tsz-ektől.35 36

A megmaradt szövetkezeti tagság összetételét vizsgálva szembetűnő a 7 kh-on felüli birtokosok arányának megcsappanása, ami jelzi, hogy a közös gazdaságokat túlnyomórészt ez a réteg hagyta el. A közép- és kisparasztok nagyarányú kilépésére magyarázatul szolgáltak mind az erőszakos tsz-szervezés, tagosítás körülményei, mind pedig a szövetkezeti élet fogyatékosságai, visszásságai. A kívülről irányított, számos bürokratikus kötöttséggel megterhelt, kevés jövedelmet biztosító tsz semminemű megtartó erővel nem bírt irányukban. Mindemellett említést kell tenni még egy magyarázó tényezőről, mégpedig annak kapcsán, hogy a „maga-ura” parasztok kilépése miért volt sokkal nagyobb mértékű 1956- ban, mint 1953-ban. Ennek alapvető oka abban rejlett, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány - előzőleg már felsorolt - agrárintézkedései minden korábbit felülmúlóan enyhítettek az egyénileg gazdálkodókra addig nehezedő gazdasági, politikai és adminisztratív nyomáson.37

Az a tény, hogy Zalában a továbbműködő tsz-ek összterületének több mint háromnegyed része állami tartalékföld volt, sok mindent elárul arról, hogy kik és miért ragaszkodtak a szövetkezethez. A földnélküliek és kisföldűek számára a föld birtoklásának vagy elegendő föld birtoklásának egyedül lehetséges formája a tsz-ben maradás volt.38 Tehát a falusi társadalom bizonyos (elsősorban agrárpro35 Dr. Gaál Antal - Vass Ferenc: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 40 éve Zala megyében. Zalaegerszeg, 1988, 11-12. p.

36 MOL MDP-MSZMP ir. 288. f. 28/1957/2. ő. e. „Soha termelőszövetkezeteinkben a középparasztság aránya ilyen alacsony nem volt. Az 1953-as termelőszövetkezetből való nagyarányú kilépés után a tsz-tagságnak 25,7 %-a volt középparaszt, s most a termelőszövetkezeti tagságnak csupán 10,2 %-a a középparaszt. ”

37 Az említett intézkedések hatásáról részletesebben lásd: Simon 1971. 96-99. p.

38 Alátámasztják ezt az MSZMP KB Falusi Osztály (később: Mezőgazdasági Osztály) 1957 eleji, tsz-ekkel foglalkozó anyagai. A jelentések készítői legkilátástalanabbnak a feloszlott tsz-ek volt agrárproletár és kisparaszt tagjainak helyzetét látták. Mivel a tsz-be többnyire csak munkaerejüket, esetleg kis földjüket vitték, így a szövetkezeti vagyon szétosztásánál sem állatot, sem takarmányt, sem felszerelést nem kaptak. A tsz-ből kikerülve két lehetőség közül választhattak. Az egyik az volt, hogy tsz-t alakítanak saját kis földjükön. Gazdálkodásuk beindítása azonban komoly nehézségekbe ütközött, mivel nem rendelkeztek a termeléshez szükséges alapvető feltételekkel (felszerelés, állatok, takarmány). A másik alternatívát pedig az jelentette, hogy a módosabb gazdáknál napszá371