Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában

ország más vidékein. A pártszervezet jelenléte, a maga köré gyűjtött (gyűlt) népszerű és megbecsült emberekkel láthatóan mindig meghozta gyümölcsét. A keszthelyi járáson kívül csak Zalaapátiban, Sümegen és Zalaegerszegen87 működött szervezete a PDP-nek. Ez a momentum egyedül Sümeg eredményeiben nem tükröződött. A vizsgált helységeken kívül sehol máshol nem volt PDP-szervezet, de jó eredmény sem. A pártszervezeti tényező primátusát mutatja, hogy önmagában még a társadalmi bázis sem volt elegendő az eredményességhez, hiszen például Nagykanizsán, ahol a polgári réteg leginkább jelen volt, pártszervezet hiányában88 a megyei átlag töredékét sikerült csak begyűjtenie a PDP-nek. Az ellenpélda Zalaapáti lehetne, ahol nem volt megfelelő társadalmi háttér - a Keszthely környéki erős szervezetek kisugárzó hatása sem érvényesült -, de a pártszervezet puszta jelenléte 6,45 %-ot jelentett.

A Magyar Kommunista Párt országosan 16,95 %-ot, a zalai választókerületben ennek kevesebb mint a felét, mindössze 7,25 %-ot ért el. A járások viszonylatában messze a legjobb eredményt a zalaszentgróti (13,29 %) és a balatonfüredi (11,1 %), a legrosszabbat a novaiban (4,6 %) érte el. A pártot igen keményen érintette a női - férfi szavazók aránytalansága, hiszen a nemek szerint eltérő pártpreferencia miatt a megyében átlagosan - az MKP-t illetően - 1000 férfi szavazóra 788 nő jutott. A zalaszentgróti járás kimagasló eredményessége mögött éppen az egyik fő ok, hogy itt - a már korábban ismertetett módon - összességében több volt a választói névjegyzékbe felvett férfi szavazó mint a női. A balatonfüredi járás adatai mögött - szintén ismertettük - valójában a Kisgazdapárt rosszabb szereplése állt, amelyet a többi párt, így a már említett NPP mellett, az MKP is kihasználhatott. A gyengébb szereplés okai - járási szinten - az általánosságban már ismertetettekkel magyarázható, amelyekre felesleges visszatérnünk.

Sokkal érdekesebb az átlagtól több-kevesebb eltérést mutató, egyes települések vizsgálata. Ennek kapcsán első helyen a pártszervezetek kiépítettségét kell említenünk, ugyanis leginkább ez határozta meg a relatív sikert vagy sikertelenséget. Sőt a különböző pártok kombinálódása is jelentősen módosíthatott az alapképleten. Ha például csak MKP volt a faluban az szinte mindig tükröződött az eredményben pl.: Bajcsa (23,62 %), Börzönce (10,71 %). Akkor is jó eredmények születtek ha csak az MKP és az FKGP volt jelen pl.: Kerkakutas (10,32 %), Fűzvölgy (12,7 %), Orbányosfa (25 %), Nagygörbő (19,12 %) stb. Az MKP akkor is többletszavazatra tehetett szert - a pártkombinációknál maradva — ameny87 1945 júl. végéig a városi nemzeti bizottság élén a polgári demokrata Wassermann Frigyes állt. ZML Zeg. v. polgm. ir. 8607/1945.

88 ZML Nagykanizsai Nemzeti Bizottság ir. 1945.

321