Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában

nyiben három párt volt jelen az adott településen és a hiányzó párt a rivális SZDP volt. Ha az FKGP hiányzott, de volt még más párt az MKP-n kívül, magától értetődően még az is többletszavazatot eredményezett neki. Végigvizsgálva tehát ezeket az eseteket, a már idézett pártösszeírás segítségével, jól kitapintható a pártszerv léte és a szavazatmennyiség korrelációja. Természetesen ahol nem volt helyi MKP-szervezet, ott szerepelt a legrosszabbul és fordítva is igaz, ahol pl. nem kapott szavazatot, ott néhány esettől eltekintve, nem is volt szervezete.

Az MKP „anomáliák” kialakulásában az említetteken kívül, még egy speciális tényező játszott szerepet. Ez nem volt más, mint a megye déli részén élő horvát nemzetiség választói magatartása. Bajcsa, Fityeház, Molnári, Murakeresztúr, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton, Tótszerdahely községeket többségében vagy meghatározó kisebbségként (katolikus) horvátok lakták. A munkáspártok szinte megmagyarázhatatlanul sok szavazatot - látni fogjuk az SZDP még az MKP-nál is többet - kaptak. Az MKP Fityeházán érte el a csúcsot, 40,31 %-ot. Ebben az is közrejátszott, hogy ebből a faluból származott Matécz János, aki nemcsak szülőhelyén volt népszerű és tudott erős kommunista pártszervezetet létrehozni, de tevékenysége ismert volt az egész megyében, többek között tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek is. Az eredmények magyarázatául - jobb híján - az szolgálhat, hogy a társadalmi, vallási kötődései miatt biztos befutónak számító FKGP-től, magyar nemzeti jellegének esetleges túlhangsúlyozódása tántoríthatott el az átlagosnál több horvát szavazót az egyetemesebb eszméket képviselő munkáspártok felé. Ezenkívül kisebb kulminációs pontokat figyelhetünk meg az olajvidék (Bázakerettye) MKP-s eredményeiben, de ez inkább az SZDP terepe volt.89

A nemzetgyűlési választások győztese, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt az országosan elért 57,03 %-os eredménye mellett a zalai kerületben az ennél is „abszolútabb” 75,13 %-kal diadalmaskodott. E nagyarányú győzelem oka - mint már fejtegettük - abban állt, hogy minden olyan elem, amely

89 Érdekes módon viszonyult a bányászatnak ezen ága az MKP-hoz. Míg az ország széntermelő vidékein vitathatatlan volt az MKP meghatározó ereje, sokszor az SZDP-vei szemben is, addig a zalai olaj vidék munkássága sokkal inkább az SZDP-re voksolt. Ennek oka egyrészt, hogy rendkívül fiatal volt az iparág - 1937-ben indult a kőolaj-kitermelés - így nem tekinthetett vissza a térség komoly munkásmozgalmi hagyományokra. Ez persze kizárná a SZDP-t is, így máshol kell rejleni a megoldásnak. Ennek felfedéséhez az olajmunkások jövedelmi viszonyainak tanulmányozása visz közelebb, ugyanis itt olyan jól kereső - átlagosnál szakképzettebb - munkaerővel van dolgunk, akik - a háború okozta életszínvonal-romlás ellenére - sem váltak fogékonnyá az MKP demagógiája iránt. Vö. Srágli Lajos: Adatok az olajbányászati munkásság kialakulásának, összetételének és szociális helyzetének vizsgálatához (1937-1944). In: MSZMP Zala Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság Évkönyve 1987. (Szerk. Jakabfi Rudolf) Zalaegerszeg, 1987, 67-80. p.

322