Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában

re az arányosság volt, amit azonban — a háborús helyzettől függetlenül — nem sikerült tökéletesen megvalósítani.7 Az országot 16 választókerületre osztották, hogy egyrészt a választókerületek túlságosan ne aprózódjanak szét, de ugyanakkor meglegyen a személyes kapcso­lat a választók és választottak között, ami egyetlen országos lajstrom esetén min­denképpen csorbult volna. A választókerületekben - a korábbi szisztémákhoz képest - nem határozták meg előre a mandátumok számát, hanem minden 12 000 érvényes szavazat után járt egy mandátum. így ennek a tisztán lajstromos vá­lasztási rendszernek köszönhetően a szavazási hajlandóság döntötte el, hogy hány képviselője lett a parlamentnek. A választókerületenkénti pártlajstromokon kívül volt egy országos lajstrom is, ahonnét 50 képviselői helyet osztottak szét a pártok által elsődlegesen elért eredmények alapján, így annak nem volt kiegyenlítő, ará­nyosító funkciója.8 Pozitív újdonsága volt a törvényjavaslatnak az a passzusa, amely a választói névjegyzékek összeállításával és a választások lebonyolításával foglalkozott. Előbbi munka elvégzésére helyi és központi összeíró bizottságokat kellett felállítani, amelyek a választás időpontjának kitűzése után választási bi­zottságokká alakultak át. Ennélfogva a lebonyolítás a választók köréből alakult, tulajdonképpen „népi szervek” hatáskörébe került, a közigazgatás korábbi min­denhatósága pusztán a személyi és tárgyi feltételek biztosításában kapott szere­pet.9 A törvényjavaslat szerint a választás tisztaságának és zavartalanságának biz­tosítása érdekében hogy a pártok gyűléseit előzetesen - a tájékoztatás végett - be kellett ugyan jelenteni a rendőrségnek, de az azt be nem tilthatta. A tervezet egy­értelműen elutasította a szavazás kötelezővé tételét, de a választójog gyakorlásá­nak megkönnyítése céljából minden 400 szavazó után külön szavazókor felállítá­sát rendelte el. Végezetül a választás során felmerülő jogviták rendezésére a tör­vényjavaslat külön választási bíróság felállítását indítványozta.10 A törvényjavaslat általános vitájában nem voltak lényegesen új szempontok, viszont kitűnt, hogy melyek azok a kérdéscsoportok, amelyeknél meglehetősen ingatag volt a pártközi megállapodás. Ez, a javaslat általánosságban történt elfo­gadása után, a részletes tárgyalás során még inkább szembeszökött, de ennek 7 Lásd Schmidt Péter. Választások 1945-ben. Állam és Igazgatás, 1975. 11. sz. 980-988. p. Vő. Kovács Tibor. A választási törvény új intézkedései 1945-ben. Állam és Igazgatás, 1985. 12. sz. 1057-1072. p. (Kovács 1985.) 8 Az így bekövetkező aránytalanságot legjobban a Polgári Demokrata Párt esete szemlélteti, amelyik összesen 76 424 szavazatot kapott, de csak 2 mandátumot szerzett, mivel a választókerü­letenkénti töredékszavazatok elvesztek. Ennek ellenére az eddigi hazai választások közül ez volt a legarányosabb. 9 Lásd Kovács 1985. 10 Lásd Balogh 1994.218. p. 302

Next

/
Thumbnails
Contents