Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Káli Csaba: Az 1945. évi nemzetgyűlési választások Zalában
ellenére az Ideiglenes Nemzetgyűlés a választójogi törvényjavaslatot, néhány kisebb stiláris jellegű módosítással elfogadta, és szeptember 16-án kihirdette.11 A választások előkészítése és a kampány Másnap az Országos Nemzeti Bizottság a választójogi törvényben reáruházott jogkörénél fogva, elbírálta a választásokon részt venni kívánó pártok kérelmét. Döntése értelmében hét párt foghatott hozzá a választási előkészületekhez. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe beválasztott öt párton kívül (FKGP, MKP, NPP, PDP, SZDP) elfogadta a Magyar Radikális Párt és a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt kérelmét. Utóbbi néven egyébként két párt is indulni óhajtott, de a baloldali befolyás alatt álló ONB a gróf Pálffy József-féle Demokrata Néppártot a katolikus klérussal fenntartott szoros kapcsolata miatt elutasította. Hasonló sorsra jutott a Nemzeti Demokrata Párt, valamint az Értelmiségi Osztály Ősi Demokrata Pártja nevű képződmény.12 Az ONB döntési helyzete azonban csak formális volt, hiszen mint minden más lényeges kérdésben a végső - sokszor nem is informális - verdiktet a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet missziójának vezetése mondta ki.13 A Pálffy-féle csoport végül a PDP-vel kötött szövetséget, míg a Barankovics-párt, a klérus iránta való bizalmatlansága miatt - nem tudván megteremteni így a feltételét egy sikeres szereplésnek - a Kisgazdapárttal való együttműködést választotta.14 A választójogi törvény életbe lépése után, hogy az abban foglaltaknak maradéktalanul eleget tegyen, nyomban mozgásba lendült a közigazgatási apparátus. A zalaegerszegi polgármester, Baráth Ferenc, már szeptember 22-i hirdetményében közzétette a város szavazóköreinek beosztását, valamint az ezek alapján megalakítandó, a választójogosultak összeírását végző bizottságok elnökeinek és tisztségviselőinek névsorát.15 Ugyanezen a napon kelt levelében felszólította a városban működő pártokat, hogy a leendő összeíró bizottságokba a pártok részé11 1945: VIII. te. 36-54. p. 12 Lásd Balogh 1994. 220-221. p. 13 Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon (Visszaemlékezések, diplomáciai jelentések tükrében 1945-1947). Budapest, 1995, 87. p. A szerző megjegyzi, hogy ennek volt köszönhető a hazai németeket sújtó nemzetiségi cenzus felvétele a választójogi törvénybe. 86. p. 14 Lásd Balogh 1994. 220-221. p. 15 Zala Megyei Levéltár (ZML) 5283. sz. letét. Mivel a választójogi törvény úgy rendelkezett, hogy „az egyes szavazókörökre 400 szavazónál több ne essék”, ezért a szavazásra várhatóan jogosultak száma miatt Zalaegerszegen 21, míg Nagykanizsán 38 szavazókört alakítottak ki. 303
