Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.
volt az oka annak, hogy én 1922-ben a nyílt szavazás mellett foglaltam állást. Most azonban ennek a veszedelme nem forog fenn, és éppen ezért kell törvénybe iktatni a titkos választójogot, mégpedig oly formában, hogy biztosítva legyünk az ellen, hogy nem következik be az, ami sok szomszédos államnál a diktatúrához vezetett. A sajtóról is óhajtok néhány szót szólni. A sajtó nemcsak tájékoztató eszköz, de egyúttal elsőrendű politikai nevelőeszköze a közéletnek, amely egyúttal üzlet is, mert szenzációk útján való izgatás révén igyekezik a lelkekhez férkőzni. Bizonyos sajtóorgánumok, mert a sajtót a nemzetnevelés keretén belül kell tartani, elkerülhetetlennek tartják, hogy bizonyos ellenőrzést ebből a szempontból meghonosítsanak. A sajtónak a sajtószabadság az éltető eleme. Az ellenőrzésnek csak a nemzet szempontjaiból szabad gyakoroltatni, a nemzetellenes hírek ellenőrzése végett abból a célból, hogy a privát élet ne hurcoltassék az utcára, az egyes emberek becsülete ki ne tétessék alacsony támadásoknak. Ebből a szempontból kiindulva azt az ellenőrzést, amely a nemzeti szempontot tartja figyelemben, nem ellenzem, de azt az elsőt, amelyet ma törvény nélkül gyakorolnak, és amely tisztán pártpolitikai célokat szolgál, elítélem, mert az megölője a szabad sajtónak.63 Magyarország hercegprímása, Serédi Jusztinián Őeminenciája egy beszédet tartott a napokban, amely az irányított sajtó közvéleményéről szólt. Nem kérünk ebből az irányított közvéleményből, amely a magyar nép közvéleményét csak megfertőzi. A birtokeloszlás ma nem tökéletes. Túl sok a nincstelen proletár, a mezőgazdasági munkás, és túl sok a törpebirtokos. A telepítés64 ellen semmi kifogás, ennek végre kell hajtatni egyfelől a nemzet érdekében, másfelől a birtokeloszlás javulása érdekében, de meg kell maradni a magántulajdon szentségének területén, mert ha az állam üldözi a tolvajokat, akkor nem állhat be azok sorába, akik másnak vagyonát ingyen veszik el. Az egykével kell az országgyűlésnek foglalkoznia. Ez ma morális betegség és nem a birtokeloszlással áll összefüggésben. Ela ezzel állna összefüggésben, akkor Franciaországban nem volna egyke. Ez egy morális betegség nálunk, amit telepítéssel nem lehet gyógyítani, mert egy egészséges embert egy fertőző betegnek az ágyába fektetek, nem a fertőzött ember fog meggyógyulni, hanem az egészséges ember válik beteggé. Őszintén megvallva nem értek egyet a kormánynak azzal az elgondolásával, hogy az ország gazdasági 63 Lásd a 30 sz. jegyzetet! 64 A Gömbös-kormány telepítési és hitbizományi törvénytervezeteire utal, melyeket már a Nemzeti Munkatervben meghirdetett (51-53. pont). A kormány az ezekkel kapcsolatos törvények előkészítésével már 1934 nyarán foglalkozott. A törvények elfogadására 1936-ban került sor: 1936: XI. te. a családi hitbizományokról, illetve 1936: XXVII. te. a telepítésről és a földbirtok-politikai intézkedésekről. 294
