Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.
amelyre már rámutattam. Másodsorban kereskedelmi mérlegünk aktivitásának biztosítása nemcsak ideig-óráig, hanem kereskedelmi szerződések, preferenciális szerződések révén hosszabb időre. Harmadszor a Nemzeti Banknak bizonyos alátámasztása még akkor is, ha külföldi hitelezőinkkel ki tudunk egyezni, meg akkor is, ha kereskedelmi mérlegünk aktívvá válik. Jöhetnek olyan nehéz idők, hogy a Nemzeti Bank olyan helyzetbe[n] kell, hogy legyen, hogy a pengőt átmenetileg alátámaszthassa, és hogy az minden lecsúszástól megmenthető legyen. Ebben az európai szituációban bizonyos lehetőségeket látok arra nézve, hogy ezeket a kérdéseket sikerrel vihessük dűlőre. Tárgyalások előtt állunk a kisan- tanttal, amelyeket a nagyhatalmak követelnek tőlünk, azok a nagyhatalmak, amelyek a békeszerződésekkel megbontották a monarchia közös vámterületét, és amelyek a háború utáni politikájukkal a tönk szélére juttatták a legyőzött államokat. Nekik kötelességük akkor, amikor tőlünk áldozatokat követelnek, hogy szomszédainkkal jó viszonyt tartsunk fenn gazdasági téren, megteremteni azt az alapot, amelyre a prosperitás újból felépíthető lesz, és amely alap felépítése nélkül ideig-óráig politikai téren a politikai jó viszony tovább fenntartható lenne, de csak újból feltámadnának a súrlódások gazdasági téren, amelyek a megegyezést lehetetlenné tennék. Befejezem gazdasági fejtegetéseimet, a kormánytól nem egy negatív programot vártam, pozitívat vártam a kibontakozásra nézve. Nem elég boncolgatni, meg kell oldani a kérdéseket. Ha módunkban áll külföldön segítséget igénybe venni, akkor a kormánynak kötelessége, hogy ezt megtegye, mert ebben a bizonytalanságban, ebben a lelkiállapotban hagyni a nemzetet nem tartom helyes dolognak. Ezen fejtegetéseimet nem fogja helyeselni a kormány, de nem ambicionálom, hogy patentét kapjak reá, ha jobbat tud a kormány, méltóz- tassék jobbat csinálni, de tessék megmondani, hogy mit akar csinálni. Nagyon is szükségesek azok a reformok, amelyekről a miniszterelnök úr állandóan beszél, de azt hiszem, hogy ha a kérdések egészében van egy prioritás, úgy ez a gazdasági kérdéseknek dukál, mert elsősorban a gazdasági állapotunk javulását kell lehetővé tenni. A reformpolitika akármilyen helyes, az várhat, de a kenyeret a magyar polgárok szájából kivenni nem szabad, és ha baj van, azt a kenyeret valami módon vissza kell adni a szájába. Egészen röviden kívánok foglalkozni azokkal a reformokkal, amelyeket a miniszterelnök úr készít. Már rámutattam arra az ellentétre, amely ennél a kérdésnél fennáll. Én nem elleneztem a reformokat, most csak egy polemikus megjegyzést kívánok tenni. A miniszterelnök úr azt mondta, hogy ő nem úgy fog csinálni mint én, hogy évekig hagytam fiókomban porosodni ezeket a reformokat, és utólag előáll azzal, hogy íme ezeket 292
