Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.

Az elsőre feleletet ad Gömbös: „Nemzethez kell fordulni.” De nem erről van szó. Idő előtti házfeloszlatásról van szó, amelyet csak akkor lehetett volna megcsinálni, ha a képviselőház és a nemzet között nézeteltérés támad, vagy ha a kormány elveszti a többséget. Az egyik, hogy az országban nem lesz nyílt szavazás többet, a másik a velem szembeni. A ház nem volt munkaképtelen, s nem fenyegetett az sem, hogy megszűnik a többsége, mert hiszen még akkor is módjában lett volna a legutolsó eszközhöz, a feloszlatáshoz fordulnia. Volt ugyan nyugtalanság a pártban, de azért mert ezt a pártot nem védte meg Gömbös azok ellen a támadások ellen, melyek kívülről érték.

Azt mondja Gömbös nem várhatta meg, míg hátulról ledöfik. Nem tudom ez reám vonatkozik-e? Beszéljen nyíltan Gömbös! Ez a kijelentése nem egyéb, mint mások bekerítése azért, hogy pálfordulásokhoz ürügyet találjon. Én megvártam nyugodtan, míg engem ledöftek, a miniszterelnök bátran ugyanezt tehette volna, mert ha tényleg bekövetkezik az amitől félt, akkor joggal feloszlathatta volna a házat, mentesült volna az ígérettől és akkor ő állana ma azon az erkölcsi magaslaton, amelyen én állok. Ami azt a kifogást illeti, hogy a párt nem állott egy világnézeten, ez se állja meg a helyét. Minden nagy párt különböző világnézeti (sic!) emberekből áll, fontos csak az, hogy konkrét kérdésekben egyetértsenek. A miniszterelnök úr is revideálta már világnézetét,44 csak az a kérdés, hogy most nem állunk-e szemben ennek a revíziónak a revíziójával? A kormány listáján egyébként olyan tisztes magyar polgárok nevei szerepelnek, mint Ledermann Mór, vagy Orava Zsigmond, akik az ortodox hitközségben tekintélyes szerepet játszanak, de telivér fajvédőknek egyáltalán nem mondhatók. Megtaláljuk a jelöltek között a nagybankok és nagytőke képviselőit is.45

Gömbös azt állítja, hogy azért kellett feloszlatni a házat, mert a tervezett reformokat, mint egy szerves egészet csak egy új országgyűlés oldhatja meg.

Én ösmerem az alkotmányjogot és az európai alkotmány történetét, de ezt még soha nem hallottam és attól félek, hogy ez a teória nem fog egy tankönyvbe sem bekerülni.

Azért oszlatta fel a házat, mert a régi fajvédő pártnak a felújítására törekszik és a miniszterelnök úr azt hitte, hogy velem való viszonya olyan, mint két dudásé egy csárdában. Ezt a szerepet én sohasem áhítottam, én pedig rendelkezésére bocsátottam munkakészségemet és azt hittem, hogy ő eben gubát cserélt, mert

44 Bethlen arra utal, hogy Gömbös az Egységes Pártba történt visszalépésekor (1928), majd miniszterelnökké történt dezignálásakor - mintegy feltételként - kinyilvánította: felhagy antiszemita politikájával, mely fajvédő nézeteinek sarkalatos pontja volt. (Lásd Kónya 1968. 40-41. p.; A nemzeti öncélúságért! Gömbös Gyula miniszterelnök tizenkét beszéde. Budapest, 1932, 34-52. p.)

45 E körből a NÉP képviselője lett 1935-ben Fellner Pál, Kühne Lóránt, Szurday Róbert, Knob Sándor, Reményi-Schneller Lajos. (Sipos - Stier - Vida 1967. 609. p.)

281