Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.

Eckhardt Tiborral és barátaival nem lesz olyan könnyű elbánni, mint Bethlen Istvánnal és barátaival. És ha jövendölnöm szabad, neki ugyanazt mondom, amit Danton Robespierrenek mondott: „Robespierre követni fogsz!”

Mitől kell félnünk ezek után és mitől nem kell félnünk?

Nem kell félnünk az ú. n. antiszemita tatárjárás feléledésétől. Én ettől nem félek és szeretném, ha a közönség is így ítélné meg a helyzetet. Igaz, hogy a félrevezetett magyar ifjúság most várja, ezt a tatárjárást, de csalódni fog. Ezt nem lehet megcsinálni. Gazdasági és pénzügyi helyzetünk abban a pillanatban összeomlanák. Mert ha Németországot a nemzeti szocializmus hasonló módszerei izolálásba sodorták, mi az ilyen izoláltságot nem bírnók el. A miniszterelnök úr nem olyan harcias természetű, mint amilyennek kinéz. Két és fél évi miniszterelnöksége alatt én nem igen sok harciasságot láttam nála, annál több kompromisz- szumot és kapitulációt. De félni kell attól, hogy ezeréves alkotmányunk intézményei, politikai és gazdasági rendszerünk, kiforratlan, bizarr, külföldről importált eszmék kísérleti nyula lesz. Fokozottabb kacérkodást fogunk látni a nemzeti szocializmus eszméivel, a párttotálizmussal, SS és SA alakulatok formálásával és hasonló jókkal, tervgazdálkodással és korporációs rendszerekkel, amelyek az ország nyugalmát, rendjét, hitelét és biztonságát veszélyeztetik.

Ha a miniszterelnök úr jót akar és jót csinál, támogatni fogom. Az a tény, hogy egy hatalom hogyan alakult meg, milyen eszközökkel, nem teszi feltétlenül szükségessé, hogy a hatalmat támadjuk. Ha valaki kártyán nyert vagyonát jótékonyságra fordítja, a felajánlott pénzt nem kell visszautasítani. De ha eltér attól a vonaltól, amelyet én a lelkére kötöttem, akkor őrt fogok állni, ha egyedül is, az ezeréves alkotmány mellett, őrt fogok állni, hogy az ország nyugalma kísérletezés tárgyát ne képezze.

Nagykanizsa, 1935. évi március hó 17-én.

Eredeti gépirat-ZML főisp. biz. 39/1935.

282