Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)
Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.
zsának lelki vezetője, kötelességének tartja, hogy híveivel együtt jelen legyen ott, ahol fontos elhatározásokról van szó. Ezután gróf Bethlen István v. miniszterelnök tartott beszédet. Beszédét azzal kezdette, hogy mint ellenzéki politikus szól most a választó polgárokhoz. Ez nem újság nála, mert a háború előtt 20 évig volt ellenzéki politikus, amikor szűkebb hazájának Erdélynek ügyeit, a magyarság nagy érdekeit védte a parlamentben.20 Természetes, hogy most őt, azért, mert ellenzékbe ment támadják. Támadják, éspedig olyan dolgokért, amik köztudomásúan már régen megcáfoltattak, de támadják azért, hogy eltereljék magukról a figyelmet. Azt mondják, hogy elköltötte az ország pénzét. Igaz, hogy tényleg tíz éves miniszterelnöksége alatt kb. 1 milliárd pengő külföldi kölcsönt vettek fel21 és költöttek el, de ebből kizárólag hasznos beruházásokat eszközöltek. Az ország le volt rongyolódva, intézményei elhanyagolva, mindezeket pótolni kellett és erre sok pénzre volt szükség. Végrehajtották a földreformot is. 1,200.000 hold földet osztottak szét a nincstelenek között,22 5.000 népiskolát építettek,23 60.000 családnak állítottak tűzhelyet, mindez pénzbe került és erre mentek el azok a sokszor hangoztatott milliók. O a kisgazdáknak mindig pártfogója és szószólója volt. Köztudomású, hogy Nagyatádi Szabó Istvánnal ők adtak helyet és szót a magyar parlamentben a kisgazdáknak. A földművelésügyi minisztérium előtt ott áll Nagyatádi szobra, és ott meg van örökítve az a jelenet, amikor ő kezet fogott Nagyatádi Szabóval. Ez szimbóluma annak, hogy ő a kisgazdákkal mindenkorra szövetségre lépett. Míg ő volt a miniszterelnök, mindig kisgazda volt a földmívelésügyi miniszter, de 20 Bethlent először 1901-ben választották képviselővé Maros-Torda vármegyében, ellenzéki agrárius programmal. 1903-tól az Apponyi vezette Nemzeti Párt, 1905-1909 között az Egyesült Függetlenségi Párt, 1909-1913 között a Kossuth-párt, 1913 nyarától Andrássy Gyula Alkotmánypártjának tagja. A forradalmak idején az ellenforradalmi szervezkedés egyik vezéralakja. Kormányzati pozíciót csak 1921-ben vállalt. Részletesebben lásd: Romsics Ignác. Gróf Bethlen István politikai pályája 1901-1921. Budapest, 1987 (Romsics 1987.). 21 1924-1931 között a népszövetségi kölcsön révén és egyéb forrásokból összesen 1,3 milliárd pengő értékű hosszú lejáratú hitel, továbbá összesen 1,7 milliárd pengő összegű egyéb hitel (áruhitelek, rövid- és középlejáratú kölcsönök) áramlott az országba. A hitelekről és felhasználásukról lásd: Berend T. Iván - Szuhay Miklós'. A tőkés gazdaság története Magyarországon. Budapest, 1975, (Berend T. - Szuhay 1975.) 214-226. p. 22 1920: XXXVI. te. a földreformról. A megvalósítás során a haszonbérietekkel együtt (155 307 kh) összesen 1 275 548 kh-at osztottak ki. 23 Nem a népiskolák száma volt 5000, hanem a felépített népiskolai osztályok és a tanítói lakások összesített száma. 274
