Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 42. (Zalaegerszeg, 1997)

Vonyó József: Bethlen István választási beszédei Nagykanizsán. 1935. március 17., 24.

ahogy ő eljött, azóta nem kisgazda már a földmívelésügyi miniszter.24 Az ő miniszterelnöksége idejében 30-40 kisgazda képviselő ült a parlamentben,25 most csak 3 hivatalos kisgazda jelölt van és ez is kétséges, hogy ezek bejönnek-e a parlamentbe.26

Ha ma vádolják, annak az a célja, hogy elfelejtessék azt, hogy ma nincs pénz, nincs munka, de annál több a törvényjavaslat.

Ma a reformjelszavakkal mint nagy vívmánnyal jönnek elő, pedig sokan akik ma a reformokról beszélnek, még gyereknadrágba jártak, amikor ő már a reformeszméket valósította meg.

Az általa alakított egységes pártból azért vált ki, mert előtte az adott szó szentség, amelyet ő megtartott, de mások nem tartották meg. Aggódik az ország jövő sorsa felett és ezért látja helyesnek és jónak, hogy mint ellenzéki politikus gyakorolja a jövőben a bírálat és ellenőrzés jogát. Kéri a választópolgárok bizalmát.

Gróf Bethlen után Anek György kiskanizsai lakos, a polgári kör elnöke köszönte meg Bethlennek beszédét és ígérte, a kiskanizsaiak szíwel-lélekkel vele lesznek.

A gyűlés a Hymnusz eléneklésével ért véget.

A gyűlésen bent a teremben mintegy 350, legnagyobbrészt kiskanizsai polgárember vett részt, míg kint a templomtéren mintegy 1200 ember volt még jelen, akik hallgatni akarták gróf Bethlen beszédét, azonban a felszerelt megafon felmondotta a szolgálatot és így az utcán a beszédet hallani nem lehetett.

24 A Bethlen-kormányok földművelésügyi miniszterei: Nagyatádi Szabó István (1921. IV. 14. - XII. 3., 1922. VI. 16.-1924. X. 14.) és Mayer János (1921. XII. 3-1922.VI. 16., 1924. XI. 15.-1931. VIII. 24.) Mindketten kisgazdák voltak. Ezzel szemben a Károlyi Gyula-kormányban Ivády Béla középbirtokos családból származó államhivatalnok és Purgly Emil nagybirtokos, volt főispán, a Gömbös-kormányban pedig Kállay Miklós, majd Darányi Kálmán személyében szintén nagybirtokosok, egykori főispánok foglalták el a miniszteri posztot.

25 Ez a kijelentés nem fedi a valóságot. Jóllehet 1922-ben 39 fő jutott be a képviselőházba a korábbi Kisgazdapárt tagjai közül, az ún. „csizmások,” Nagyatádi paraszt híveinek száma 16 fő volt. Ez a szám 1926-ban 10-re, majd 1931-ben 6 főre csökkent. Lásd: Romsics 1991. 147. p.; Barta Róbert: Az Egységes Párt parlamenti képviselőinek társadalmi összetétele az 1920-as években. In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. (Szerk. Valuch Tibor) Budapest, 1995. 414. p.; Sípos Péter - Stier Miklós - Vida István: Változások a kormánypárt parlamenti képviseletének összetételében 1931-1939. Századok, 1967. 3-4. sz. {Sipos - Stier - Vida 1967) 604. p.; Romsics Ignác: Konzervativizmus vagy liberalizmus? Gróf Bethlen István politikai filozófiája. Társadalmi Szemle, 1992. 8-9. sz. 136-142. p.

26 Az 1935-ös választások során 5 birtokos paraszt jutott be a képviselőházba. Sipos - Stier - Vida 1967.610. p.

275